Ki kell hangsúlyoznom az ima hatását, sajnos lehet, hogy sokan megmosolyognak. Az imában az ember nemcsak a hit igazságát keresi, hanem a saját tudományának, munkájának, életének az igazságait is. Nekem az összes sebészi ötlet, amiből aztán lett jó eredmény a betegeim számára, nemzetközi, világi siker, az nekem mind imában jött meg.

CSÓKAY ANDRÁS: A NAGY ÖTLETEIM MIND IMÁBAN JÖTTEK - 777blog.hu

Tervezés/megálmodás, előkészület, cselekvés. Legtöbbször. Hiszen ez a dolgok megszokott rendje. Ehhez szoktunk hozzá. Így tanítottak bennünket. Hányszor ismételték, milyen fontos, hogy egyensúlyban legyen ez a három. Mert aki túl sok időt tölt az álmodozással és tervezgetéssel, az könnyen megreked ennél a pontnál és soha nem kezdi el a cselekvést. Ugyanígy, ha az előkészületekre megy el a legtöbb idő és energia, akkor sem marad belőlük a megvalósításra. Aki pedig tervezés és előkészület nélkül kezd el valamit, könnyen meglepődik, sőt, kudarcot vall, mert nem gondolta át alaposan, amit tenni szeretett volna.

Mindig is úgy gondoltam, hogy vannak emberek, akik ösztönösen fenn tudják tartani az egyensúlyt e három terület között. Tudják, mikor kell tovább lépni az álmodozástól, mennyi időre van szükség az előkészületekhez és mikor van az itt az ideje a cselekvésnek.

Mint megírtuk, a szakértők törvénysértőnek tartják gyerekek biodíszlet-szerű felhasználását a kampányban. Az elmúlt hetekben, hónapokban több fideszes politikus is olyan képeket tett közzé, amelyeken óvodások, iskolások társaságában látható. A legemlékezetesebb fellépés kétségkívül Simicskó Istváné volt, egy soroksári óvodában; a honvédelmi miniszter azóta sem érti, mi a kifogása a sajtónak a rendezés ellen.

Nem bírnak magukkal - 168ora.hu

Az utóbbi 1-2 évben terjedt el a politikai kommunikációban a címet adó kifejezés, s mostani kampány során többször is hallhattuk, szinte kizárólag ellenzéki politikus szájából. A lényege, hogy a társadalom bizonyos rétegeit – főként gyereket, óvodásokat, de használták már egyetemistákra, nőkre, és nyugdíjasokra is – beállítják a Főszereplő mögé, jelezve, üzenve országnak-világnak, hogy értük dolgozik vagy hogy ők is mögötte, mellette állnak, támogatják politikáját, törekvéseit. Szóval, biodíszlet... Csócsálom a szót, a jelenséget...

A migrációs válság a vallások együttélése körüli aggodalmakat is felerősítette - mondta AngelaMerkel. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter minapi kijelentésével szembefordulva leszögezte: vitán felül áll, hogy Németországot történelmileg a kereszténység és a zsidóság formálta, de az is igaz, hogy az országban élő nagyjából 4,5 millió muzulmán vallású ember révén az iszlám is Németország részévé vált.

Merkel: az iszlám Németország része - infostart.hu

Angela Merkel, Európa mértékadó politikusa bejelentette, hogy az iszlám Németország része. Ez formailag nyilván válasz Seehofer bajor miniszterelnöknek, aki pont az ellenkezőjét találta mondani, ti., hogy az iszlám nem tekinthető Németország részének. A kérdés nyilván az, hogy vajon miként is kell értelmezni azt az amúgy előre látható jelenséget, hogy a milliós nagyságrendű muszlim betelepülőkre nemcsak mint egy számtanilag meghatározható potenciális munkaerő-mennyiségre kell tekinteni, hanem úgy is, mint egy társadalmilag is jelentős kulturális-vallási csoportra, amely várhatóan módosítja a befogadó ország kulturális karakterét és önképét is. Nos, Merkel megadta az irányadó választ, amely egybecseng a ma Európát uraló liberális ideológiával. Eszerint a bevándorlókkal automatikusan együtt járó muszlim kulturális térfoglalást olyan történelmi eseményként kell látni, amely alapvetően átrajzolja a befogadó ország/országok identitását. Ezzel Merkel egyrészt elismerte, hogy a migráció súlyos identitáskérdéseket vet fel, másrészt azt is, hogy a határtalan befogadás ideológiája az európai civilizációs identitást nem tekinti véglegesnek: az évezredes zsidó-keresztyén korszaknak vége, s immár az iszlámmal is számolni kell, mint az európai közösségi önmeghatározás új elemével.

Tőkés László úgy vélekedett: a választások alkalmával is egyfajta nemzetvédelmi küzdelem folyik. Ezért egyetért Orbán Viktor miniszterelnökkel abban, hogy ezúttal nem a választásokat, hanem a jövőnket kell megnyerni. Ugyanis vallásunk és nemzeti hovatartozásunk jelenti az erőt adó  kohéziót, vagyis Székelyföld legyen székely föld, Magyarország pedig magyar ország – tette hozzá a református püspök.

Tőkés László: Káros lenne a külhoni magyarság számára, ha a Fidesz-KDNP elveszítené a választást - mandiner.hu

Hónapok óta dolgozunk annak érdekében, hogy az idén is eljusson a Kárpát-medence javarészt református közösségeibe az evangélium, és hozzájáruljunk a nyári vakációs bibliahetek megvalósulásához egy játékos és könnyen adaptáló anyaggal. A munka folyamán számtalan vonatkozásban soroltam magam elé Felvidéktől indulván a Kárpátok karéját és a határon belüli területeket. Az alapítványi munkában soha nem teszünk különbséget abban, hogy ki van kívül vagy belül a Trianon-teremben meghúzott határt tekintve. A nyelvünk és identitásunk eggyé tesz bennünket.

A vízzel kapcsolatos katasztrófák ma még kevesebb kárt okoznak évente, de ha a fejlesztések elmaradnak, akkor néhány év múlva a katasztrófák már többet fognak felemészteni, mint évi 600 milliárd dollár. A víz ezért mára élet-halál kérdéssé vált, a klímakatasztrófák pedig már nem a jövő jelenségei, hanem a jelené. ... ötből két ember a Földön már napjainkban is vízhiányos régióban él. Emellett 2,1 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet fogyasztani, 4,5 milliárd ember - az emberiség kétharmada - szennyvizének kezelése nem megoldott. A szennyvíz 80 százaléka napjainkban is tisztítatlanul kerül vissza a természetbe. Az 1990 óta bekövetkezett ezer legpusztítóbb természeti katasztrófa 90 százaléka vízzel összefüggő volt. 

 Szörnyű jövőt vázolt fel Áder János napi.hu

Nem riogatásképpen, de tényleg változás van. Érezhető kis hírekből. Aki egy kicsit is figyeli az eseményeket az érezheti. Íme!

A fő problémát én abban látom, hogy mindent teljességgel behálóz a történelemszemléletünk kurucos-protestáns ihletettsége, és ebből a szemszögből akarunk megérteni bármilyen hagyományt is.

"A jakobinusoktól ered mindaz, ami tönkretette a világot, a kommunizmus, a nácizmus és a liberalizmus" - Trombitás Kristóffal, a Mandiner és az Echo TV munkatársával készített interjú a Pesti Srácok.hu oldalon

Hát, a fő problémát én meg abban látom, hogy nem győzött teljesen az ellenreformáció. Teljesen mindegy, hogy római katolikus bloggerrel, vagy Rómában tanító jezsuita teológiai professzorral készített interjúk jönnek elém, vagy én vagyok paranoiás, vagy csak ezek a szövegek találnak el, de mintha lenne valami tikos paktum, hogy szúrjunk már oda ezeknek oldalvást. Rendszeresint. Per tangentem lábjegyzetben by the way.

Amikor megindult ez a nagy áradat, elkezdtem azon gondolkodni, hogy milyen eszközökkel folyik ellenünk a háború, és mikor kezdődhetett. A kultúra területén kezdtek elfogadtatni velünk egy olyan értékrendet, amely teljesen szemben áll a sajátunkkal. Most oda jutottunk, hogy leszedik a kereszteket vagy ledózerolják a keresztény templomokat. Totális támadás indult a keresztény kultúra és a fehér ember ellen. Még állnak a katedrálisok, és tudom, hogy hit nélkül nem lehetett volna felépíteni ezeket, de ez a hit mára eltűnt. Nincs hitünk semmiben, bármilyen értékünket ügyesen le lehet cserélni. De van kiút. Vissza kell térnünk a keresztény vonalhoz, mert semmilyen más ideológia nem pótolja ezt.

Nostradamus Hungaricus - Magyaridok.hu

Lesz-e és milyen Magyarország 2050-ben? Erre a kérdésre keresi a választ a Hitel c. folyóirat februári száma. A válaszokat pedig W. Nemessuri Zoltán, Mórocz Zsolt és Domonkos László írók adják. A folyóirat megjelenése után a szerzőkkel folytatott villáminterjúban olvashatunk egy összegzést és alakul ki ennek nyomán egy kép bennünk az ő jövőképükről.

Nagyon szeretném azonban tudni, hogy ha én fordulnék ezzel a kérdéssel mindazokhoz, akik körülöttem vannak, milyen válaszokat kapnék?  Mi lesz a magyar jövő? Háború dúl 2050-ben vagy béke honol Magyarországon? Mit kell tennünk ahhoz, hogy ne diszpótiába torkolljon a történelmünk?

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15. 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.

Mi történt 1848. március 15-én? - mult-kor.hu

Valami titokzatos, isteni csoda révén úgy alakult, hogy a forradalmak ideje éppen arra az évre esett.  Párizs, Milánó, Nápoly, Velence, Prága és Bécs, majd Pest polgárai is utcára vonultak, hogy a reakció kezére csapva a szabadság ajtaját, a fennálló régi rend ellen lázadjanak. 

Valami titokzatos, isteni csoda révén mi, magyarok még százhetven év távlatából is várjuk március idusát, hiszen a márciusi ünnep egyfajta viszonyítási-igazodási pont lett számunkra. Bár az ünnep sokaknak pihenéssel, kirándulással, vagy éppen munkával telik, tizenötödike reggelén mégiscsak megdobban a szívünk. Nekünk legalábbis, akik a közélet, a politikum, a magyar sorskérdések iránt érdeklődünk, akiket úgy neveltek, akiket úgy sodort az élet: kezünk kokárdát tűz, és a szívünk is ünnepi díszbe öltözik.

A lelke mélyén minden ember tudja, hogy ennek a valamikor szebb napokat élt Föld nevű bolygónak nincs gazdája. Aki azt hiszi, hogy a globalizáció megtorpan, mielőtt felemésztené kulturális és biológiai környezetünket, téved. Ne várjunk a cselekvéssel, hiszen a kőkorszaknak sem az vetett véget, hogy elfogyott a kő. A Titanic süllyed, de vannak mentőcsónakok. A mikroközösségek válhatnak a józan ész, a természetközeliség Noé bárkáivá, reményt adva emberi mivoltunk megőrzésére. Ami rendkívüli módon megnehezíti a ladikokra való átszállást, az a gigantikus méretűvé duzzasztott egónk.

Kassai Lajos : Kórunk - magyarhirlap.hu

Ha egy szóval kellene jellemezni a világhírű lovasíjász gondolatait, mondatait: telitalálat... Tulajdonképpen mindegyik. S itt nem elsősorban a kiemelt sorokra gondolok, hanem olvassák tényleg végig Kassai írását az elejétől a végéig. Ha kicsit rosszmájú akarnék lenni, azt mondhatnám, hogy mindegyik nyílvesszőt láttam már... Igen, szinte mindegyik gondolat ismerős lehet, nemcsak nekem, mindenkinek... Nevezzük mondjuk ezért ezeket közhelyeknek... És azt sem hallgatom el, hogy én a becsapódott nyilak között látok még szabad területeket... Azaz, van bennem némi hiányérzet... Hát akkor lássuk ezeket a közhelyeket és a helyközöket...!