Kolozsvári magyarok és románok százai tüntettek együtt szombat este a Mátyás-szobor előtt, békésen tiltakozva az úzvölgyi katonatemetőnél történt provokáció és erőszak ellen. A demonstráció román szónoka bocsánatot kért a magyaroktól a nemzettársai cselekedeteiért.

Cs.P.T.: Csattanós választ adtak a kolozsváriak az úzvölgyi incidensekre – maszol.ro, 2019. június 8.

Májusban és tegnapelőtt is írtunk már arról a román legfelsőbb politikai szintről gerjesztett magyarellenes provokációról, amely az ezeréves határ közelében folyó Úz völgyének katonatemetőjében történt. Röviden: az első és második világháborúban elesett magyar katonák nyughelyére állítólag ott nyugvó román katonáknak emléket állító kőkereszteket helyeztek, majd múlt hét csütörtökére bejelentették azok ünnepélyes felavatását.

A bukaresti külügy az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában úgy értékelte: a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott.

Bukarest a magyarokat vádolja a feszültségek szításával - mandiner.hu

Csütörtökön román nacionalisták egy I. világháborús katonai temetőben vandálkodtak, a temetőt békésen védelmezni próbáló magyaroknak azt kiabálták: „Ki a magyarokkal az országból! Mars Budapestre!” A román külügyminisztérium kiadott egy közleményt, miután csütörtök este Teodor Meleşcanu román külügyminiszter és Szijjártó Péter az úzvölgyi katonai temetőnél történt incidensről tárgyaltak telefonon.  A román külügy arra kérte a magyar kormányt, hogy „küldjenek egy nagyon világos üzenetet a magyar közösségnek a konfrontáció és a feszültségek fokozódásának elkerülése érdekében”.

A román külügy szerint a külhoni magyarokat kellene megfékezni - mandiner.hu

Gyalázat. Ezzel az egyetlen szóval lehet legjobban jellemezni mindazt, ami az úzvölgyi katonai temetővel kapcsolatban történt. Nemcsak azt, hogy a közeli román település polgármestere kitalálta, hogy a temetőben állítólagosan nyugvó román katonáknak emléket állítana, holott ott nem nyugszanak román katonák; nemcsak azt, hogy a feldühödött, felheccelt románok betörtek a temetőbe és megrongálták a sírokat. Hanem azt, ahogyan a román állam, hivatalosan reagál: példátlan módon a román nagykövet nem megy be a magyar külügyminisztériumba, s a magyar külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetés után a román külügy a külhoni magyarokat figyelmeztetné.

Otthon, az ágyában feküdt Noa Pothovan, amikor az orvosok teljesítették a kívánságát. A 17 éves holland lány tántoríthatatlan volt, mindenáron meg akart halni. Az utolsó napjait azzal töltötte, hogy elbúcsúzott a szüleitől, testvérétől és a legjobb barátnőjétől, valamint mindazoktól, akik a közösségi médián, az Instagram-oldalán, a Facebookon, blogján követték nyomon az életét.

Nem volt halálos beteg a lány, de jogában állt meghalni - index.hu

Heves indulatokat váltott ki a hír, amelyben arról értesült a nagyvilág, hogy egy 17 éves holland lány depressziója és ebből következő elviselhetetlen szenvedése miatt úgy döntött, nem kíván tovább élni. Pontosabban, utolsó napjaiban, heteiben már úgy is fogalmazott: nem is él, legfeljebb lélegzik.

„Azt ígérted, hogy este 6-ra itthon leszel, és 6. 00-ra itt is vagy. Ez aztán pontosság!” Ez nem kíván hatalmas energiát, de a pozitív magatartásnak ez a fajta megerősítése még inkább önbizalmat ad.
Ezekkel az élményekkel úgy erősítjük meg az önbizalmát, hogy közben megtöltjük az „érzelmi bankot”, komoly kezdőtőkét teremtve gyermekünk számára. Minden egyes alkalommal, amikor elbizonytalanodik, vagy kétségei támadnának önmaga értékeivel szemben, előveheti ezeket az emlékeket.

Hogyan dicsérjünk? – Töltsük fel gyermekünk érzelmi bankját! - kepmas.hu

Amikor megütötte a szemem ez a kifejezés, – érzelmi bank – először úgy hatott rám, hogy ez igen, ez jó, remek, frappáns! Szinte szellemi kielégülést okozott... De aztán szép lassan elillant a szó varázsa... S maradtak az ambivalens érzések, a kétségek és a kérdések... Szóval, miért tetszik és miért nem ez a jelzős szószerkezet...? Elmondom...

A legfontosabb közös célunk, hogy politikai pártoktól független keresztény diskurzust szeretnénk. Ugyanis jelenleg Magyarországon nem papok és teológusok, lelkészek és hitoktatók mondják meg, ki keresztény és ki nem, mi a keresztény kultúra és mi nem, hanem politikusaink. Úgy hivatkoznak Istenre, keresztény értékekre mint pártprogramra. Ez soha, egyetlen történelmi korban nem kecsegtetett túl sok jóval.

Hirtelen felindulásból - Keresztény Kultúra

Megjelent egy új keresztény közéleti blog, amelynek indulásáról Laborczi Dóra főszerkesztő ezt írja: „Ha az ember szinte hetente találkozik olyan szövegekkel, amelyeket nem tud hol lehozni, létre kell hozni egy új felületet. Ebből született, születik most ez a blog, hirtelen felindulásból, a Kötőszó evangélikus közéleti blog egykori szerkesztőitől.” Nem ismerem a konkrét történetet, de annyi azért átjön ebből a néhány mondatból is, hogy manapság éppen nem kockázatmentes vállalkozás egy keresztény/keresztyén közéleti bloggal a nyilvánosság elé lépni. A miértre a válasz nagyon egyszerű: a politika miatt. S mint a Keresztény Kultúra elindításának indoklásából kiderül, Laborczi Dóra és szerkesztő társa, Nagy Szabolcs, szeretnének egy „politikai pártoktól független keresztény diskurzust” elindítani. Ugyanis: „Ugyanis jelenleg Magyarországon nem papok és teológusok, lelkészek és hitoktatók mondják meg, ki keresztény és ki nem, mi a keresztény kultúra és mi nem, hanem politikusaink. Úgy hivatkoznak Istenre, keresztény értékekre mint pártprogramra. Ez soha, egyetlen történelmi korban nem kecsegtetett túl sok jóval.” A diskurzust üdvözlöm. De egy keresztény/keresztyén közéleti blog, már ha tényleg a szó elsődleges értelmében a közéletről szól, soha nem lehet politikamentes. De nincs ezzel semmi baj. Ez nem a szerkesztők hibája.

Hivatalosan is felvették a kiégést az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének hivatalos diagnosztikai kézikönyvébe – egyszerűbben megfogalmazva mostantól betegségnek számít a kiégés. A CNN tudósítása szerint három tünettel határozzák meg a kiégést.

Betegségnek nyilvánították a munkahelyi kiégést - hvg.hu

A kiégés – ahogyan a cikkben is utalnak rá – nem mai eredetű téma. Már a múlt században diagnosztizálták a tüneteket, de csak most értünk el odáig, hogy hivatalosan is betegségnek tekintsék, mely feljogosítja a kiégett munkavállalót, hogy táppénzre menjen.

A pszichológia szerint a kiégés olyan munkaterületeken dolgozókat érint, akik fokozott érzelmi stressznek vannak kitéve, rendszeresen igénybe van véve empatikus érzésük, ahol többnyire emberekkel foglalkoznak, segítő feladatokat látnak el. Általában a humán területen tevékenykedőket érinti, mint például: ápolókat, orvosokat, pedagógusokat, rendőröket, tűzoltókat, jogászokat, pszichológusokat, médiában ténykedőket és nem hagyhatom ki a lelkészeket sem.

Tipikus történet Rékáé, akit Északkelet-Magyarországról csábított el egy autógyártó cég az ország nyugati felébe dolgozni, pontosan háromszoros bérért, plusz cafetéria. Réka ráadásul fejlesztőpedagógus is, ezért legszívesebben lasszóval fogná be minden oktatási intézmény, de még így sem éri meg neki a szakmájában maradni. Pár évig győzött a hivatástudata, a pedagógia és a gyerekek iránti szeretete, de mostanra eljutott oda, hogy a saját érdekeit is néznie kell. Egy évtizede még azt gondolta, önző dolog lenne szakmát váltani, mára elengedte ezt az érzést.

  Távozó óvónők, csoportösszevonások – siralmas a helyzet az óvodákban nlc

Éva, aki két óvódás édesanyja, döbbenten értesült két hete kedd délután, hogy a középső csoportban egyik napról a másikra felmondott az egyik óvónő és a dadus is. Felmondási idejük négy hét lett volna, de olyan állásajánlatot kaptak, hogy egyáltalán nem érdekelte őket az, ha nem közös megegyezéssel távoznak a munkahelyükről, így másnap már be sem mentek dolgozni. Majdnem kétszer annyit ajánlottak nekik Nyíregyházán, ezért már megéri váltani – még csak haragudni sem lehet rájuk.

„Szerinte, ha nagyon leegyszerűsítjük a fő kérdést, akkor arról szavaztunk, hogy ki fog a jövőben európai oldalról tárgyalni Donald Trump amerikai elnökkel, akivel Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még kifejezetten jól megtalálta a hangot.”
Brückner Gergely: Ki tárgyalhat Donald Trumppal? (index, 2019. május 27.)

Kinek az értéke?

Az EP választás előtt írt vélemények – legalábbis az a pár, amit olvastam – két nagy csoportba voltak sorolhatók. Az egyikbe a hazai parlamenti és azon kívüli (Momentum és Mi Hazánk) pártok esélyeit matekozgatták, a másikba az ideológiai frontról, a konzervatív kontra liberális/progresszív Európa-értelmezés témakörében született írások tartoztak. A választások napján mi is az utóbbi témában foglaltunk állást: Európa választ. De érdemes elolvasni ebből a csoportból Szilvay Gergely pénteki írását is a Mandineren: Az európai értékek paradoxona.

Az átlagnál elégedettebbek a házasságukkal azok a nők Amerikában, akik vallásos konzervatívak: a nemi szerepekről konzervatívan gondolkodó és vasárnaponként istentiszteletet látogató feleségek 73 százaléka magas minőségű házasságban él.

New York Times: A vallásos konzervatív feleségek a legboldogabbak - mandiner.hu

Őszintén szólva, meglehetősen szkeptikus vagyok bármiféle felméréssel vagy kutatással kapcsolatban, bizonyítsák akár azt, hogy „a vallásos konzervatív feleségek a legboldogabbak az USA-ban”, vagy éppen az ellenkezőjét. Nem tudom, kell-e ehhez egyáltalán kutatás, hogy nyilvánvalóvá legyen: aki keresztyén/keresztény értékek szerint él, valószínűsíthetően magasabb minőségű házasságban él (azaz: boldogabb), mint az, akinek nincs stabil értékrendszere. Szerintem ez a megállapítás nem csak helyi, azaz amerikai sajátosság, hanem a világ bármely pontján és országában igaz lehet.