Nem az a lényeg, hogy újra meghallgassam, milyen nehéz a kisebbségeknek a társadalomban, hanem az, hogy a puszta konstatáláson kívül valamit gondoljak is erről az állításról. Tök mindegy, mit; nem feltétlen azt, amit gondolni illik vagy gondolni szokás, csak gondoljak valamit. ... Az egyik ilyen monológ, Farkas Franciskáé például arra épít, hogy a beszélő maga akart cigánynak születni, ő akarta, hogy kirekesszék, ő akart minden rosszat, ami valaha történt vele, és örül is neki, hogy megtörténtek, hiszen vágyott mindre. Ami annyira abszurd, hogy muszáj átgondolnunk, vajon miért is állít ilyen hülyeségeket. Hogyan fogadhatja el valaki, ha kirekesztik? El lehet ezt egyszerűen fogadni, mint valami állandó körülményt? Milyen módjai lehetnek a szembenézésnek a legkézenfekvőbbön, az elkeseredésen kívül? És persze a fordított pszichológia is működik: ha valaki azt mondja valami negatívról, hogy nem baj, rögtön belegondolunk, miért is baj igazából – ami máris több, mintha csak konstatálnánk, hogy az. 

 Elhinnéd, hogy Farkas Franciska az első cigány miniszterelnök? index

Előző nap még koncertre akart menni, másnap a Nemzeti Múzeumban felgyújtotta magát, hogy így tiltakozzon a szovjet rendszer ellen: egy 16 éves fiú 50 éve fáklyaként akart utat mutatni az országnak, a halálos ágyán tartóztatták le. Mit mutatnak Bauer Sándor állambiztonsági aktái?

Kolozsi Ádám: Szeretnék élni, de most szénné égett holt testemre van szüksége a nemzetnek, index.hu, 2019. január 20.

Kolozsi Ádám alapos írásban járt utána egy kevéssé ismert mártír fiatal történetének az állambiztonsági aktái alapján. 1969. január 20-án, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén benzinnel lelocsolta, majd meggyújtotta magát Bauer Sándor budapesti autószerelő tanuló. Négy nappal korábban hasonló módon protestált a Vencel téren Jan Palách bölcsészhallgató a prágai tavasz leverése elleni tiltakozásul. Mindketten három nappal később haltak bele égési sérüléseikbe. Míg a Palách temetése 800 000-es rendszerellenes tömegtüntetéssé vált Csehszlovákiában – Bauer Sándor temetésén csak a szűk család vehetett részt Budapesten, az állambiztonságiak állandó fényképezése mellett.

 A Queen frontemberének életéről szóló film ugyanis Freddie Mercurynek csak a szalonképes arcát mutatja meg, vagyis az életrajzi mozik egyik legnagyobb csapdájába esik bele: idealizál.(...) A világ egyik legérdekesebb, legextravagánsabb énekesének élettörténete sokkal többet érdemelt volna.

A királynő szép, hamis ruhája - index.hu

Némi meglepetésre a 76. Golden Globe-díjátadó gála az óriási sikerrel futó, bomba bevételeket hozó FreddieMercury-filmként aposztrofált nem-egészen-Freddy-Mercury-film nagy estéje volt: a Bohém rapszódia nemcsak a legjobb drámai film kategória díját hozta el, de a főszerepért Rami Malek is elnyerte első Golden Globe-ját. 

A Bohém rapszódia a Golden Globe nagy nyertese - 24.hu

Nem, nem néztem meg a filmet, legalábbis egy ideig – olvastam az index kritikáját, és mivel nagyon szeretem a Queent, úgy gondoltam, nem kívánok hozzájárulni ahhoz a mítoszrombolásához, amelyet Brian May és Roger Taylor, vagyis a zenekar egykori gitárosa és dobosa több, mint negyedszázada sikeresen folytat. Aztán hagytam magam rábeszélni, lévén a barátaink közül már nagyon sokan látták a filmet és áradoztak róla. Szóval hétfőn este be is ültünk a moziba – nem bántam meg, sőt!

Három magyar orvos arra vállalkozott, hogy műtétek sorozatával megpróbáljon szétválasztani egy fejüknél összenőtt bangladesi ikerpárt. A végső, szétválasztó műtétet várhatóan tavasz végén, nyár elején végrehajtó idegsebész, a Honvédkórház Idegsebészeti Osztályának főorvosa, Csókay András szaktekintély, ám a szakmán belül is vitatott személyiségnek számít: nyíltan hangoztatja vallásosságát és az abortuszellenességét. Meggyőződése, hogy imádság és bonctermi gyakorlás nélkül a számára nincs sikeres nagyműtét.

„Nagy műtéteket istenhit nélkül nem tudnék megoldani” – interjú a sziámi ikreket operáló orvoscsapat idegsebészével - hvg.hu

Dr. Csókay András idegsebésszel készített interjút Csatlós Hanna, a Hvg riportere. A beszélgetés apropóját az adta, hogy Magyarországra érkezett az a bangladesi sziámi ikerpár, akik szétválasztását az elmúlt évben kezdte egy magyar orvos csapat, melynek dr. Csókay András meghatározó alakja.

Örömmel számoltam be akkor arról, hogy egy olyan eljárást alkalmaztak a műtét során, amely sokkal nagyobb esélyt adott a kislányoknak a túlélésre, mintha egyetlen, több 10 órás beavatkozással próbálták volna meg a szétválasztást. Több, egymástól elkülöníthető operációt választottak e helyett és az első során a közös agyi érrendszert különítették el, olyan módon, amelyet ők hajtottak végre először a világon. Ha csak ennyiről hallanánk és tudnánk, már az is hálával kellene, hogy eltöltsön bennünket, hiszen arról hallunk: az orvosi segítségnek köszönhetően az ikerpár mindkét tagja egy teljesebb életre kapott lehetőséget.

– Emlékévet indít a kormány 30 éve szabadon elnevezéssel – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki Kormányinfón. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az emlékidőszak 2019. március 15-től 2021. június 19-ig tart majd. Az emlékév kezdő eseménye a kommunista diktatúra halotti mentének is nevezett, ellenzékiek által szervezett százezres, 1989. március 15-i ünnepségre fog emlékezni, a rendezvénysorozat pedig az ország szuverenitásának visszanyerését jelentő, a szovjet csapatok 1991. június 19-i kivonásának 30. évfordulójával ér véget. (…) A kormányhatározat külön hangsúlyozza: az emlékév programjait úgy kell kidolgozni, hogy megismertesse az 1989–1990-es évek eseményeit, különös tekintettel a rendszerváltás időszakában már aktív korosztályokra, illetve azokra is, akik életkoruknál fogva még nem tapasztalhatták meg Magyarország szabaddá válását.

HARMINC ÉVE SZABADON - magyaridok.hu

Orbán helye nem a kereszténydemokrata pártcsaládban, hanem a 20. századi történelem legsötétebb idejéből ismerős szélsőjobboldalon van.

A Demokratikus Koalíció levele Manfred Weberhez - MTI-OS/Mandiner

Azt tudják, hogy a kommunizmus nem szexi, ezért egy elnyomó rendszerrel korábbra nyúlnak vissza és merőben küldőleges dekorációként átemelnek néhány díszletet a ’45 előtti korszakból, hogy ne tűnjenek annyira komcsinak mint amennyire ösztönösen azok.

Gomperz: Vánszorgunk a forradalomba - HVG

Olvasom a DK Manfred Weberhez írt levelét. Eszerint „Orbán helye nem a kereszténydemokrata pártcsaládban, hanem a 20. századi történelem legsötétebb idejéből ismerős szélsőjobboldalon van.”  Aztán olvasom Gomperz Tamás írását, aki szerint Orbán flörtöl a horthyzmussal, de valójában kommunista: „Nem messze, a Szabadság téren is egy horthyzmust mosdató ótvart avattak fel, szintén az éj leple alatt, mert amikor más aludni szokott vagy kamatyolni, ők szobrokkal szórakoznak. Ettől még nem igaz az az állítás, hogy ténylegesen is a Horthy-rendszert akarják restaurálni. Ha alaposabban megvizsgáljuk a működésüket, akkor megállapíthatjuk, hogy a reflexeik, az asszociációik, a hatalmi logikájuk, az ízlésük, a stílusuk és a viselkedésük lényegesen közelebb áll a kommunistákhoz mint a háború előtti uralkodó osztály tagjaihoz.” Teljesen nyilvánvaló, hogy a liberális ellenzéki beszéd azért ilyen zavaros, mert képtelen megszabadulni a II. Világháború utáni múltértelmezés szokványos kliséitől. Még mindig azt feltételezik, hogy a történelem tényleg véget ért, vagyis a liberális európai múltértelmezés végérvényesen győzött. Eszerint eljött a nemzetek felettiség és a keresztyénség utániság korszaka, amely megnyitja az utat a korábbi sajátszerűségek felszámolásán keresztül az egységesülés felé. S aki ezt kétségbe vonja, az értelemszerűen vagy fasiszta, vagy kommunista, de leginkább mindkettő. De lehetne akár ku klux klanista is, csak az nálunk nem működik történelmi asszociációs bázisként.

Felhívást tett közzé a Magyar Kórházi Önkéntesek Alapítványa: olyan munkatársakat keresnek, akik szívesen foglalkoznak beteg emberekkel, segítik a kórházak gyógyító-rehabilitáló tevékenységét. Nem ingyen ápolókat toboroznak, hanem olyanokat, akik szabadidejük egy részét beteg embereknek ajándékozzák.

Ezért keresnek önkénteseket a kórházba - ripost.hu

Általános felfogás, hogy az önkéntesség azok elfoglaltsága, akiknek nincs munkájuk vagy már nyugdíjasok (tehát már nincs munkájuk – jobb esetben, mert nem egy nyugdíjas ismerősöm még vállal munkát, de ez egy másik történet), vagy akiknek sok a felesleges idejük. De semmiképp sem fér bele azok idejébe, akik aktívan dolgoznak. Mintha a „jó munkás” embernek nem lenne szabadideje. 

Lackfi: …Nagyon tisztelem azokat, akik, ha jogos a dühük, hajigálják az utcakövet, csak az én életem nem erről szól. Én nem Dózsa György unokája vagyok. Számomra az a mérvadó, hogy
Jézus a legnagyobb király lehetett volna, puccsal secpec hatalomra kerülhetett volna. Ehhez képest gyógyítgat, imádkozik, prédikál, prófétál, jön-megy, és úgy gondolja, ez a dolga. Végül meg is hal értünk.
Lehet úgy gondolni, hogy a politikai csatázáshoz képest ez életműnek kevés. ... 
Lovasi: Hogyne, az Istenbe vetett hitből fakadó emberi méltóság nagy megtartó erő. A gond inkább azzal van, hogy… Miért kell már megint ebbe belekapaszkodni?
Nem volt elég az a száz év, amit végigcsináltak a magyar családok? A különböző rendszerek okozta sorstragédiák?
Mintha ebből a mintázatból nem tudnánk kilépni. Mint a katonaságnál: engem is szívattak kopaszként, akkor én is szívatok. Nem mondok mást, mint amit a Professzorok Batthyány Köre is finoman feltesz kérdésként már egy ideje: hogy miért nem lehet konszolidálni ezt a hatalmat?...  

„Oroszország korábban Szovjetunió volt. Afganisztán miatt lett Oroszország, mert az afganisztáni katonai beavatkozás miatt anyagi csődbe jutott." - mondta Trump
Trump védelmébe veszi a Szovjetunió 1979-es afganisztáni megszállását (cnn, 2019. január 4.)

Múlt hét péntekén pukkant egy kisebb petárda a nemzetközi politika egyik legbefolyásosabb szereplőjétől, az Egyesült Államok elnökétől. Donald Trump egy szerdai kormányülésen helyeselte a Szovjetunió 1979-es afganisztáni lerohanását. Indoklásában elmondta, hogy a komoly terrorfenyegetés miatt volt erre a jogos lépésre szükség. A hír péntekre lett hírré.

Egészen pontosan: „Oroszország korábban Szovjetunió volt. Afganisztán miatt lett Oroszország, mert az afganisztáni katonai beavatkozás miatt anyagi csődbe jutott. ” „Azért vonult be Oroszország Afganisztánba, mert afgán terroristák mentek Oroszországba. Joguk volt ott lenni. Az volt a probléma, hogy ez egy kemény harc volt. És szó szerint csődbe mentek. Megint Oroszországnak hívják őket, a korábbi Szovjetunió helyett.”