Csak míg a politikai populizmust illő rossznak, sőt a legrosszabbnak tekinteni, addig a piaci populizmussal kapcsolatban mindez fel sem merülhet.

Csizmadia Ervin: A politikai és a piaci populizmus különös hasonlóságáról - Mandiner

Európának kordában kell tartania a bevándorlást, hogy megfékezze a jobboldali populisták egyre növekvő térnyerését – nyilatkozta Hillary Clinton a Guardiannek.

Hillary Clinton: Európának korlátoznia kell a bevándorlást! - Mandiner

Ennek a posztnak a gondolatmenetét kettő, a közelmúltban megjelent anyag indította el. Az egyik Csizmadia Ervin kitűnő cikke arról, hogy kétfajta populizmus létezik, az egyik a politikai, a másik a piaci-fogyasztási. A másik pedig egy hír arról, hogy Hillary Clinton is nyilatkozott a Guardian-nek. Az ismert brit napilap ugyanis The new populism összefoglaló címmel féléves kampányt indított a mai Európában egyre csak növekvő, s a balliberális médiában populizmusnak nevezett jelenség ellen. A lap cikkek sorozatában igyekszik feltárni a populizmus okait. Aztán ehhez a két anyaghoz már szinte automatikusan kapcsolódott a napokban lezajlott (vagy még ma is tart?) Black Friday, amelyet – ha Csizmadia tipológiáját használjuk – bízvást nevezhetnénk a fogyasztói-ipari populizmus diadalának. Na de menjünk sorjában.

A nemzetközi versenyre a Magyarországi Temetőfenntartók és Üzemeltetők Egyesülete által szervezett III. Sírásó versenyen elért első helyezéssel jutottak el. A kettő fős csapatoknak kettő óra állt rendelkezésére, hogy egy 80 cm széles, 2 méter hosszú és 160cm mély sírgödör kiássanak és mindössze negyed órájuk volt a hantolásra.

Második helyezést ért el a nemzetközi sírásó versenyen a fehérvári csapat - szekesfehervar.hu

A teológiának amolyan határterülete a sírásás. Egy olyan mezsgye, ahol együtt cselekszünk az ige szavával és néhány lapáttal. Komolyan, rendezetten, összehangoltan, méltóságteljesen. Csakhogy néha adódnak váratlan helyzetek és bakik, amikkel aztán meg lehet tölteni egy egész estét a balatonfüredi "hatlépcsősben" lelkésztovábbképzés idején. Annyi fura helyzetről hallottam: szél által szétlebbentett lapszoknya, szűkre ásott sírgödörbe beleszoruló koporsó, temetésen elhalálozó gyászoló, kóbor kutya felbukkanása a gyásztisztességet tévők között, "temetőkert csendjében" - imádkozza a lelkész, és közben megszólal a Family Frost dallama... 

Nem is tudom, mi jelentene megnyugvást. Talán, ha érteném a jelent, amiben élek. Csakhogy nem értem. Ez egyébként, a jelennel kapcsolatban, így szokott lenni. És, azt hiszem, helyes is kételkedni mindenkiben, aki azt állítja, hogy érti. Annyit tudok, hogy heves mozgások vannak. Sok minden süllyed el éppen, forog ki a látóterünkből, amire eddig támaszkodni lehetett, amiben közmegegyezés volt, és félkész ideológiák jelentkeznek a helyükre. Ez szintén természetes egyébként, átmeneti korokban. 

Nincs ma olyan mondat az újságban, amit ne tudnék befejezni index 

A felmérés tehát igazolta azt a sejtést, hogy a 2016 szeptemberében iskolát kezdő generáció tagjainak tapasztalati bázisa eltér a korábbi generációkétól, pedig ezek a hiányosságok jelentős hatással vannak a matematika tanulására és tanítására, sőt a szociális kapcsolatok kialakítására, a kudarctűrés, illetve a győzelemhez/vereséghez kapcsolódó viselkedési forma megtanulására. Ezeknek a klasszikus játékoknak a jelentős részével ugyanis nem lehet egyedül játszani, mindig van bennük győztes, és mindig lesznek vesztesek, továbbá elengedhetetlen bennük a szabályok követése.

Pintér Marianna: Milyen tapasztalatokkal kerül az alfa-generáció az iskolákba? (Új Köznevelés, 2016. október, 72. évf. 8. szám)

„Kizökkent az idő; ó, kárhozat! / Hogy én születtem helyretolni azt.” Nem vesszük magunkra Hamlet jármát: helyére tolni, helyrehozni közös dolgainkat erő, idő és közös szándék hiányában nincs érkezésünk. Az első felvonás utolsó színének legvége híres sorait megannyi közéleti hírhez kapcsolhatnánk. S benne van napjaink civil kurázsijának hiánya is: oldja meg más. Lehetőleg felülről.

Ha a férfi kikerül a családból, a gyermek nem találkozik az apai energiával. (...) Úgy válik egy férfi önértékelése egészségessé, ha az apja csillogó szeme rajta van, az apja őt megerősíti: egyrészt elvár, másrészt dicsér. Az az apa, aki nem tud mélyen és őszintén büszke lenni a fiára, aki nem tudja megszidni a fiát az elmulasztott felelősségért, az el nem végzett feladatért, aki nem tud a szó jó értelmében szeretettel elváró, melegen korlátozó apa lenni, annak fia örök bizonytalanságban marad. (...) Az apaseb egy komoly életvezetési, életérzésbeli és identitás-probléma, amitől ma szenvednek a férfiak – noha nem is tudnak róla –, mert elvesztették a férfierejüket, kapcsolatukat az apával és a nagyapával.

Apaseb – Apahiánytól szenved a férfitársadalom - kepmas.hu

Néhány nappal ezelőtt beszélgettem valakivel, aki szakmájából és hivatásából kifolyólag rendszeresen tölt hosszabb időszakot a világ egy-egy háborús zónájában. Mikor megkérdeztem, hogy mégis mi vonzza, többek között azt válaszolta: „úgy érzem, ez amolyan férfias dolog.” Vajon mi számít férfias viselkedésnek, mit jelent egyáltalán igazi, valódi férfinak lenni? Honnan tudhatjuk ezt? Annál inkább érdekesebb ez a kérdés, amit a Képmás magazin internetes oldalán megjelenő interjúban Császár-Nagy Noémi klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológus állít: a mai férfiakból – a szakember szerint az ipari forradalomig visszavezethető ez az állapot- hiányzik az apaideál, mivel apáik a megváltozott munka és társadalmi körülmények miatt nem tudtak részt venni a család életében. Honnan lenne hát apaképünk, miből tudhatnánk mi, mai férfiak, hogyan kell igazi férfivá, jó apává nemesedni? 

A pakisztáni legfelsőbb bíróság október 31-én fölmentette Asia Bibit. Az ötgyermekes keresztény asszonyt 2010-ben istenkáromlásért halálra ítélték, azóta börtönben volt. Szabadon bocsátása miatt most tartani lehet az iszlám szélsőségesek megtorlásától. Pakisztán több részén tüntetnek szabadon bocsátása ellen.

Pakisztán: Felmentették a halálra ítélt keresztény nőt, Asia Bibit - vaticannews.va

Trumphoz és Mayhez fordult a halálbüntetés alól felmentett keresztény asszony férje, hogy segítsenek családjának távozni Pakisztánból, mert ott életveszélyben vannak.(…) Bibi ügye nagy visszhangot keltett világszerte, Pakisztánt pedig erősen megosztotta mind a halálos, mind a felmentő ítélet. Két politikust, akik segíteni akartak az asszonynak, meggyilkoltak. Ugyanakkor hatalmas tömegtüntetések szerveződtek az évek során Bibi mellett.

Nemzetközi segítséget kért Asia Bibi férje -mandiner.hu

A megvádolt, halálra ítélt, majd nyolc évig a halálsoron kivégzésre váró, felmentett, ámde új tárgyalás elé néző keresztény asszony történetét olvasva eszembe jutott néhány gondolat hitről és fanatizmusról, bátorságról és gyávaságról, kényelemről és kitartásról. Azt hiszem, Asia Bibi története azt üzeni nekünk, hogy sokkal bátrabban kellene élnünk.

Miben szeretnél tehetséges lenni?
Szeretnék tehetségesebben biciklizni, főzni, tehetségesebben kiállni magamért és az emberekért. Meg igaznak lenni. Azt érzem, sokszor nem szabad azt mondanom és csinálnom, amit igazán szeretnék, és tök jó lenne, ha ez nem így lenne.

Sztarenki Dóra: Nem szabad, hogy földbe rejtsenek, mert visszajövök - hvg.hu

Bevallom betyárosan, sem ezt a tehetséges, öntudatos, karakteres és szép, nem utolsósorban huszonéves színésznőket bemutató HVG-s cikksorozatot nem olvastam még, sem pedig Sztarenki Dóra nevét nem hallottam. Provokatív, s ízléstelenül halottak napja tájékára időzített címadó kijelentése – „nem szabad, hogy földbe rejtsenek, mert visszajövök”... – rávezetett a vele készített interjúra, s ott jött a meglepetés... Mindenre gondoltam, csak arra nem, hogy egy olyan kérdésre –„miben szeretnél tehetséges lenni?” – ahol aztán tényleg kifejthetné minden szakmai, világi ambícióját, éppen azt fogja majd mondani, egy sorban a biciklizéssel és a főzéssel, hogy „meg igaznak lenni”...

Az utóbbi időben lettem figyelmes arra, hogy a Reposzton megjelenő írásaim kiemelését a Facebook nem támogatja. A blogon naponta jelenik megy egy-egy új poszt, a Facebook mindegyik szerzőnek felajánlja a kiemelés lehetőségét, az én írásaimnál viszont az olvasható, hogy a kiemelés nem támogatott. Az olvasó ezt természetesen nem láthatja, mert a kiemelés lehetősége csak az adminisztrátorok számára elérhető. Miután a blognak nincs semmilyen fizetett szerzője, szerkesztője, alkalmazottja, adminisztrátora, az adminisztrátori feladatot is minden szerző maga látja el. Természetesen, itt nem az én személyem az érdekes. Hanem az, hogy valamilyen okból a Facebook különbséget tesz tartalmak között, még egy formailag-technikailag egységes blogon belül is, vagyis tartalom-felügyeletet és szűrést végez. Ez, noha nem a cenzúra szélsőséges formája, tehát tiltás (még) nincs, de azért mégis csak nagyon is könnyen beazonosítható cenzúra. De a dologban az a legérdekesebb, hogy a Facebook úgy tesz, mintha információt adna az általa folytatott eljárásról, formailag felkínálja a magyarázatot, de valójában az adminisztrátor előtt rejtve marad, hogy egy-egy jegyzet kiemelése miért is nem támogatott. Vegyünk egy példát, képeken bemutatva.

Öt-hat évet is várnak a szülők az örökbefogadható gyerekekre, miközben rengeteg gyerek ragad bent a gyermekvédelmi rendszerben. Ráadásul rengeteg előítélettel kell megküzdeniük az örökbefogadó pároknak. November 9-e az Örökbefogadás Világnapja.
Az SOS Gyermekfalvak több mint 500 örökbefogadó szülőt kérdezett meg arról, mennyire érzik elfogadónak a környezetet. A kép nem túl szívderítő. Minden második örökbefogadó szülő kapott már furcsa vagy negatív megjegyzéseket a környezetétől, a szülők negyede még a pedagógusoktól is kapott pejoratív megjegyzéseket e témában. A legkevésbé toleránsak egyébként a szomszédok (33 %), a rokonok (29 %), a barátok (28 %). Minden második családnál a megjegyzések a gyermek vélt származására vonatkoztak, de a vér szerinti szülők elítélése is majdnem ugyanilyen gyakori (43,3 %). Elég elszomorító adat, hogy a harmadik leggyakoribb és bántó megjegyzés az örökbefogadó anyák felé irányul, hogy miért nem szültek inkább.

Nem örökbefogadóknak való vidék: minden második szülőt megszól a környezete - hvg.hu