Online nagypéntek

Nem vezetnek be a jelenleginél szigorúbb kijárási korlátozásokat a járvány miatt, de a jelenlegi szabályozást határozatlan időre meghosszabbították, a polgármestereket pedig felhatalmazták, hogy húsvét idejére, hétfő éjfélig a saját településekre az általánostól eltérő, szigorúbb szabályokat hozzanak - jelentette be Orbán Viktor.

Határozatlan időre meghosszabbították a kijárási korlátozást, a polgármesterek tovább szigoríthatnak a szabályokon – nepszava.hu

„Ez a húsvét más lesz, mint a megszokottak” – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök bejelentése, hogy határozatlan időre meghosszabbítják a kijárási korlátozást, hozott hideget és meleget egyaránt. Vannak, akik azt mondják, hogy sokkal szigorúbban kellene korlátozni és vannak, akik szerint ez már túlzás. Két hete az ország lakosainak többsége otthonaiban várja a fejleményeket. Olvasva, hallgatva a híreket azt hiszem nem okozott nagy meglepetést a döntés. Tulajdonképpen, aki eddig is morgolódott az ezután is fog, aki eddig sem tartotta be a kéréseket, ezután sem fogja, aki pedig a másik oldalt képviselte, ezután is oda fog figyelni és megtenni mindent annak érdekében, hogy véget érjen ez az egész.

Közösségben

Az Elnökségi Tanács kéri a református gyülekezetek tagjait, hogy húsvétvasárnap reggel 9 órakor – Erdélyben és Királyhágómelléken, a romániai időszámítás szerint 10 órakor – kapcsolódjanak be a Duna Televízión sugárzott ünnepi istentiszteletbe, amit a budahegyvidéki református templomból közvetítenek. Igét hirdet Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. Kérik a gyülekezeti tagokat, hogy otthon terítsék meg az úrasztalát, vegyék együtt a kenyeret és a bort egyidőben Kárpát-medence szerte.

Úrvacsorázzunk közösen húsvétkor! - reformatus.hu

Ma, amikor ezt a szót halljuk, rögtön arra gondolunk: igen, ez után vágyakozunk. Azokat a napokat, amelyeket kényszerűségből élünk úgy, ahogy, pontosan a közösségben való lét hiánya határozza meg. Szenvedünk ebben az állapotban. Jobban értjük már, mekkora értéke van az egymással való együtt léteknek, amelyek eddig olyan természetesek és magától értetődőek voltak. Nehezen értjük meg, hogy alapvetően változott meg olyan sok minden az életünkben. Próbálunk alkalmazkodni, hozzá szokni az újhoz, amit értünk ugyan, de tiltakozunk is ellene.

Az ember tragédiája

A koronavírus megjelenése óta újra erőre kapott az időskorúak iránti ellenszenv, különösen a közösségi médiában. Fiatalok kezdtek el gúnyolódni az öregeken, mi több, olyan hangok is megjelentek, amelyek – mintegy bűnbakként – az időseket tették felelőssé a járvány terjedéséért.

 Mozgalommá vált a nyuggerezés, a boomerezés vasarnap 

Túl ötven erdőn

Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívtak, nem volt velük, amikor megjelent Jézus. A többi tanítvány így szólt hozzá: Láttuk az Urat. Ő azonban ezt mondta nekik: Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem. Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, és Tamás is velük. Bár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és ezt mondta: Békesség nektek! Azután így szólt Tamáshoz: Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő! Tamás pedig így felelt: Én Uram és én Istenem! Jézus így szólt hozzá: Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak, és hisznek. (Jn. 20, 24-29)

Jézus és Tamás - abibliamindenkie.hu

Korona kontra kisebbség

„Romániában él Európa egyik legnagyobb kisebbsége, mintegy 1,25 millió magyar, mégis semmibe veszik a magyarok jogait Romániában, ezzel felrúgva az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. A koronavírussal kapcsolatos tájékoztatók és hírek csak román nyelven érhetők el, a magyar diákok pedig az online oktatásból is kiestek, ami szintén csak román nyelven folyik - írja a CEMO (Civil Elkötelezettség Mozgalom) közleményében.”

Fődi Kitti: Hiába él Romániában több mint egymillió magyar, csak románul kommunikál a kormány a járványról – 444.hu, 2020. április 6.

A világjárvány hazai híreivel nagyjából tisztában vagyunk. Többnyire megvannak – vagy mert olvastuk, vagy mert bennünk merült fel – azok a legfontosabb kérdéseink, amik a „hogyan tovább”-ot firtatják. Ki-ki kacsintunk a külföldi hírekre is – mennyivel súlyosabb vagy enyhébb máshol a helyzet, mit csinálnak másképp. Hogy végzik a mintavételeket? Kit tesztelnek? Mindenkit? Miért? Miért nem? Hol durvul vagy enyhül már a helyzet? Hol nem kötelező a BCG oltás?

Európai álom

A koronavírus elleni küzdelemben tapasztalt kiábrándító magatartás az európai politikai elit részéről egy pillanat alatt összeroppantja a dogmatikus liberalizmus eszmei alapjait. Ez a világkép olyan állításokon nyugodott, amelynek az igazsága mára szertefoszlott vagy minimum megrendült. A liberális európai álomban szendergő polgárt a járvány egy pillanat alatt kijózanítja.

  

Kinek a bűne?

Kétségtelen, hogy a szokásos olcsó találgatások rögtön kimondatják velünk, miért teszi Isten ezt velünk. Büntetés? Figyelmeztetés? Jel? Ezek a csípőből odavetett keresztény reakciók egy olyan kultúrában, amely generációk óta a racionalizmust igenli: mindent meg kell magyarázni. De mi van, ha nem így van? Ha a valódi bölcsesség nem azt jelenti, hogy képesek leszünk összetákolni néhány hamis spekulációt és azt mondani: „Szóval, akkor most már értitek?” Mi van, ha végül is vannak olyan pillanatok, amelyeket T. S. Eliot az 1940-es évek elején felismert, amikor az egyetlen tanács az, hogy remény nélkül várakozzunk, mert úgyis csak rosszra vágyunk?

A keresztény hivatásnak tehát nem része a mindenképpen való magyarázata annak, mi történik és miért. Valójában a keresztény hivatásnak az a része, hogy nem tudunk mindent megmagyarázni - és inkább kifejezzük a panaszunkat Istennek. Ahogy a Szentlélek bennünk szomorkodik velünk együtt, még így egyéni elszigeteltségünkben is kis szentélyekké válhatunk, ahol Isten jelenlétét és gyógyító szeretetét élhetjük át. És ebből új lehetőségek, új kedves jócselekedetek, új tudományos felismerések, új remény merülhetnek fel. Új bölcsesség a vezetőink számára? Na azt hiszem, ebben van valami.

Otthon. Biztonságban?

Az egész világ, így Magyarország is a koronavírus elleni küzdelemre figyel. A járvány az idősebb korosztály egészségét veszélyezteti a leginkább, azonban a válság a gyerekek jövőjére, jelenére is komoly hatást gyakorol. A krízis soha nem látott kihívás elé állítja a gyermekvédelmi rendszert, a vészhelyzetben pedig ezúttal is a legnehezebb helyzetben élő gyerekek a legkiszolgáltatottabbak. Az UNICEF Magyarország a következő fő területeket azonosította, ahol a gyerekeket közvetlen veszély fenyegeti.

A GYEREKEK A KRÍZIS CSENDES ÁLDOZATAI LEHETNEK. ÖT TERÜLET, AHOL KOMOLY VESZÉLY FENYEGET - unicef.hu

Hetek óta minél többen próbálnak eleget tenni a felhívásnak: Maradj otthon! A jelen járványügyi helyzetben – amihez még csak hasonlót sem tapasztaltunk eddig életünk során -, valóban ez bizonyul olyan megoldásnak, amelynek segítségével elkerülhetjük a személyes találkozásokat. Minél inkább távol maradunk egymástól, annál inkább lassítjuk a járvány terjedését. Lassan mindenki belátja, mennyire egyértelmű és logikus következtetés ez.

Saját otthonában van mindenki a legnagyobb biztonságban. Egyet értően bólogatunk. Igen, ez így van. Biztonságban vannak az idősek, akik a legveszélyeztetettebbek, biztonságban mindazok, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek és biztonságban a gyermekek. Hiszen legtöbben szüleikkel vannak együtt nap, mint nap, akik vigyáznak rájuk, gondoskodnak róluk, figyelnek igényeikre. Egyszóval: megtapasztalják a családi élet minden áldását, ajándékát és az otthon melegét. A közösségi felületeken megjelenő fotók, szívhez szóló megfogalmazások csak erősítik mindezt. Boldog családokról szóló közléseket olvasunk, mosolygó gyermekek sertepertélnek a konyhákban és sütik a kiflit, péksüteményt. Fantasztikus kézműves alkotások készülnek felnőtt és gyermek örömére.

Az emberi nem sokszínűsége

A mezőgazdasággal foglalkozó kutatók már kongatják a vészharangot. A német családi birtokok elidegenítéséről például folyamatosan olvashatunk. Lengyelországban jobb a helyzet, de míg 1950-ben a lakosság 63,1 százaléka élt falun, ez az arány mára 39,9 százalékra csökkent. A faluról való elvándorlás együtt jár a vidéki lakosság elöregedésével. Európában, a vidéki lakosságon belül Lengyelországban a legmagasabb a 35 év alattiak aránya (14,7%), a legtöbb országban viszont ez alig éri el a 6 százalékot. ... Az alacsonyabb komfortszint és a továbbtanulási lehetőségek korlátai – a paraszti munka alacsonyabb rendűnek tartásával együtt – Európa-szerte kevésbé vonzóvá teszik a falusi életet, ami káros következményekkel járhat. A falusi lakosság csökkenése és a falvak egy részének eltűnése azért aggasztó, mert a falu nemcsak lakóhely, hanem a vidéki környezet ápolásában, a káros gyomok és kártevők elszaporodásának megakadályozásában is szerepet játszik.  

Az ólomkatona hadifogsága

A franciák állítólag rákaptak Camus A pestis című regényére a koronavírus miatt, rengeteget adtak el belőle a betegség európai megjelenése óta. Ebből is látszik, hogy igényünk van az irodalom nyújtotta lelki felkészülésre járványveszély idején. Egy idő után úgyis unalmassá válik az üzenőfalak, hírfolyamok görgetése a félvesztegzár ideje alatt. Az ember szeret legalább fél agyféltekével kifarolni a valóságból. Ehhez nyújtunk segítséget.

Mit olvassunk koronavírus-járvány idején? - kepmas.hu

Az egyik kedvenc könyvem, Lászlóffy Aladártól, s én ezt szeretném ajánlani mindenkinek olvasásra, a koronavírus idejére... Már a cím is kifejező, sokat mondó, tökéletesen ráillik erre a helyzetre. Egyrészt háborús időket juttat eszünkbe, ahogy ennek a világjárványnak a megélése is – ezt főleg idősebb embertársaink mondják – a világháborús (hadi)állapot emlékeinek a felidézéseivel jár együtt. Aztán benne van a címben a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság, mindenek előtt a bezártság állapota. Végül az ólomkatona, mint egy időtlen játék-szimbólum, paradox módon, magába foglalja a kegyetlen, halálos valóságból való kitörés, megszabadulás vágyát: vissza a játék békés világába, a biztonságot adó gyermekkorba! Na de lapozzunk csak bele a könyvbe..!

Az empátiáról

„… a 9 és 12 közötti idősávban menjenek azok a 65 éven felüliek az élelmiszer boltokba, akik másképpen ezt nem tudják megoldani.”

Megjelent a kijárási korlátozásról szóló rendelet – koronavirus.gov.hu, 2020. március 27. péntek, 10:40

 

Ma reggel szembesültem a rendelet pontos szövegével, amikor 9 előtt lett volna esedékes elszaladni a postára. Azt hittem, hogy csak délután lehet majd a határidős küldeményt feladni, ezért nem siettem az aláírásokkal. Biztos voltam benne, hogy délelőtt boltba, patikába, postára csak a 65 éven felettiek mehetnek, a délután lesz a miénk. De nem.

Mert reggel 9 óráig lehet 65 év alatt ügyeket intéznünk, levelet, csekket feladni és bevásárolni. Nem is értettem, mi ebben a logika. És amikor hallottam, hogy mennyi idős ember fogadta bosszúsan a legfrissebb rendeletet, igazat is adtam nekik. Ők alszanak a legkevesebbet, ők kelnek a legkorábban, természetes, hogy a reggel 6 és 9 közötti idősáv az övék kellett volna legyen.

Aztán eszembe jutott, hogy akik a legkorábban indulnak munkába, azoknak pont így a legjobb. Hogy induláskor még be tudjanak ugrani a boltba. Aki pedig 65 feletti, az könnyebben be tudja osztani a délelőttjét. Nem, nem hangzik túl empatikusan, de mégiscsak: várhat. Most igazán várhat.

Az ember van a demokráciáért, avagy a demokrácia az emberért?

Buric leszögezte:  a koronavírus-járvány megfékezése iránti elkötelezettség jegyében hozott  tagállami intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európa Tanács alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat. Az Európa Tanács továbbra is készen áll arra, hogy segítse a tagállamok  erre irányuló törekvésit, többek között azáltal, hogy minden szükséges ismeretet és segítséget rendelkezésükre bocsát.

„Arra szólítom fel a magyar hatóságokat, hogy ragadják meg ezt a lehetőséget” – fogalmazott Marija Pejcinovic Buric.

Levelet írt az Európa Tanács főtitkára Orbán Viktornak - Mandiner/MTI

Aki elég optimista, azt feltételezhetné, hogy legalább a vírus elleni küzdelem idejére a szokványos kultúrharc érdektelenné válik. De ez naivitás. Íme, megkaptuk a levelet Buric asszonytól, az Európa Tanács főtitkárától, aki arra figyelmezteti Magyarországot, hogy „a koronavírus-járvány megfékezése iránti elkötelezettség jegyében hozott tagállami intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európa Tanács alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat.” Más szavakkal, a járvány elleni nemzetállami küzdelem megítélésének mércéje nem a hatékonyság, hanem a „demokrácia”, a „jogállamiság”, az „emberi jogok” Brüsszel által gyakorolt értelmezési monopóliumának a feltétlen biztosítása. A kérdés ez: az ember van a demokráciáért, avagy a demokrácia az emberért?

Kinek higgyek?

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, most is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló, „valaki valakitől azt hallotta, hogy betonbiztosan működik” megoldások. Ezeket az állításokat is az ismerethiány, az áltudományos megállapítások feltétel nélküli elfogadása alapozza meg. A problémák kezelése rengeteg feladatot hárít a szakértőkre, és emiatt kevesebb energia jut a félrevezető, esetenként ön- és közveszélyes hiedelmek cáfolatára. Pedig ebben az esetben is szükség van arra, hogy a közvélemény hiteles információt kapjon. A tudomány.hu összeállításának, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült, célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.

Rengeteg hülyeség terjed a koronavírusról, a WHO segítségével tisztázzuk a legfontosabbakat - nepszava.hu

A mérleg nyelve

Pedagógiai krízis. A valós helyzetről adott látlelet. Mert sokféleképpen lehetne most reagálni, és biztosan sok helyen jól is kezelik a dolgokat. De én sajnos nem ezt látom. És tudom, még nagyon kevés idő telt el… Amit most tehetünk, amit tehetek, hogy a „diagnózis” mellett valami cselekvést, választ keresek. Ez pedig a krízis kimondása mellett a remény és az abból fakadó cselekedetek.

Krízis és reménység - parokia.hu

Lassan már a második hét végén járunk, mióta bevezették a tantermen kívüli digitális munkarendet. Nem volt idő még arra sem, hogy ízlelgessük a szavakat. Nem lehetett felkészülni, próbálgatni a digitális távoktatást, mert rögtön minden élesben ment.

Úgy tűnik – bár még csak az elején járunk az új időszámításnak -, hogy a mérleg nyelve a félelem, a túl sok, a jaj, mi lesz és a többi megválaszolhatatlan kérdés felé mozdul. A folyamat valamennyi résztvevője szorong – erről ír Thoma László a parokia.hu oldalon megjelent írásban.

Akkor most megszűnt az istentisztelet?

Sokan idézik a Szentírás őrizetre, védelemre vonatkozó részeit ezekben a napokban, mint például:
"Eredj, népem, menj be szobádba, és zárd magadra az ajtót! Rejtőzz el egy rövid pillanatra, míg elmúlik az ÚR haragja."

Vasárnap hajnal a templomban

A koronavírus gyors terjedése miatt hozott kormányzati intézkedésekkel összhangban a Magyarországi Református Egyház elnöksége a következő kéréssel fordul a gyülekezetek, lelkipásztorok és egyháztagok felé.
Legyetek józanok, hogy imádkozhassatok! (Péter első levele 4. fejezet 7. vers)
Kérjük, hogy további intézkedésig szüneteltessenek minden egyházi alkalmat: istentisztelet, áhítatot, jegyesoktatást, bibliaórát, konfirmációelőkészítést, ifjúsági alkalmat, baba-mama kört, egyházi testületi üléseket (egyházmegyei tanács, közgyűlés, zsinati tanács, zsinat, presbiteri ülés), a gyülekezetekben esedékes canonica vizitációkat, presbiteri szövetségi és nőszövetségi alkalmakat, konferenciákat, továbbképzéseket, tanfolyamokat és egyéb csoportos foglalkozást, közösségi alkalmat.

Szüneteltessenek minden egyházi alkalmat - refdunatnul.hu

Hajnal van. Még sötét. A templomban vagyok. Ülök jobb oldalon a 7. sorban, úgy középtájon... Próbálok szívemben elcsendesedni. Imádkozni. Nem megy... Szemem ki-kinyílik, szívem be-becsukódik, gondolataim el-elkalandoznak... Mintha nem is templomban, hanem egy érzelmi-lelki hullámvasúton ülnék. Sötét alagút jön, nem látni semmit, lefelé megyünk... Próbálok feljönni, vissza a templomba, hegyezni a fülem, hogy szólnak-e már a harangok, csikordul-e már az ajtó, hallom-e már a lépéseket... De nem jönnek... Nem jön senki...

Hónaljlekvár

Az újabb igazgatói ciklusára pályázó Eszenyivel február végén készítettünk interjút, amiben azt nyilatkozta, hogy elítéli az erőszak minden formáját, és ebbe beletartozik a hatalommal való visszaélés és a mentális erőszak is. Ezt követően kereste meg lapunkat Fenyvesi Lili, aki Néder Pannival együtt beszámolt részletesen arról, milyen mérgező légkört teremtenek Eszenyi Enikő módszerei, hatalmi visszaélései a Vígszínházban.

Jankovics Márton: A vígszínházi botrány krónikája Eszenyi nagyinterjújától a lemondásáig – 2020. március 19., 24.hu

Múlt csütörtökön jelentette be Eszenyi Enikő igazgató, hogy visszavonja a Vígszínház újabb igazgatói ciklusára írt pályázatát. Szavazatokban Rudolf Péter (régebben öt évig volt a társulat tagja, jelenleg a Centrálban játszik) követte a sorban. Az elmúlt két hétben számtalan színész és színházi dolgozó szólalt meg az ügyben. Néder Panni színházi rendező volt az első a sorban, aki nem is most, hanem még 2017-ben tálalt ki először. Akkori nyilvánosságra lépése visszhang nélkül maradt.

Mi, emberek

Kép

Most még mindenki – nagyon helyesen – a járvány elleni küzdelemmel van elfoglalva. Viszont az nem kétséges, hogy ez a történet messze túlmutat önmagán, hiszen egy pillanat alatt nyilvánvalóvá vált ennek a világnak a sérülékenysége. Nem arra gondolok, hogy egy ilyen új vírussal szemben mennyire tehetetlen tud lenni az ember. Inkább arra, hogy ilyenkor kiderül, ami amúgy közhely, hogy a különböző, magas szinten szervezett rendszerek és hálózatok, tehát a létfenntartás struktúrái hogyan hálózzák be magát az embert.

Tőlem neked

Igazodva felborult világunkhoz, a mai írás is egy kicsit más:

2020. március 20. (péntek) Minden nap követem a híreket és persze velem együtt a fél világ. Olvasom a cikkeket és azon gondolkodom, miről írjak a reposzton. Sok jó írást olvastam az elmúlt napokban. Tényfeltárókat, élethelyzetekről szólókat, vicces kiírásokat és az elmaradhatatlan, az emberi ostobaságot hirdető fake news (szándékosan terjesztett álhírek) megosztásokat. Azt hiszem időnként még az ilyen álhíreket terjesztő írásoknak is van értelme: a meglepő, túlzó adatok terjesztésével annyira besokkoltatják az olvasókat, hogy talán kicsit komolyabban veszik a mostani állapotot (mondom talán!).

Maradj otthon!

Elkészült az „otthonmaradók himnusza" ahogy maga az alkotó, vagyis Kovács András Péter is hívja. A népszerű humorista egy 'zenés karanténslágerben' foglalja össze azt, amit jelenleg a koronavírus miatt tesz, és nekünk is tennünk kell. Vagyis otthon marad, és erre buzdít mindenkit.„Maradok itthon, itthon maradok, te meg otthon, vírust át nem adok, Maradok itthon, itthon maradok, Maradunk, ha maradunk – hajrá magyarok!"

„FOGD FÖL, ÉRTSD MEG, EZ A KÖZÖS ÉRDEK: NEM MEGYEK!" - petofilive.hu

Azt gondolom, ennél a felszólításnál nincs aktuálisabb a mostani napokban. Számtalan ember számtalan módon hívja fel erre a figyelmet. Egymás után jelennek meg a rövid tájékoztató filmek ezzel kapcsolatban, születnek meg frappáns, néha csak egy-két szóból vagy mondatból álló írások. Kovács András Péter humorista „zenés karanténslágerben” foglalja össze, mit jelent otthon maradni és miért kellene mindenkinek nagyon komolyan venni ezt a kérést.

Otthon maradni azt jelenti, hogy nem megyek sehova. Bármilyen kósza ötlet jut is eszembe, nemet mondok rá. Bárki bárhova hív is, úgy válaszolok, hogy: köszönöm, most nem. Bármennyire is azt érzem, hogy de igen, nekem mennem és tennem kell, mégsem nyitom ki az ajtót és nem megyek ki rajta. Nem igaz, hogy most még megtehetem, még van időm, még nem lesz belőle baj. Túl vagyunk már azon a pillanaton, amikor még ezt gondolhatnánk.