Összhangban Magyarország Kormánya április 30-án hozott intézkedéseivel a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége a koronavírus járvánnyal összefüggésben azt kéri, hogy május 3-ig az elnökség március 16-án tett javaslatát kövessék. Eszerint kérjük a gyülekezeteket, hogy május 3-ig továbbra is szüneteltessenek minden egyházi alkalmat, istentiszteleteket.

Május 4-én, hétfőn a Magyarországi Református Egyház elnöksége tanácskozik a változtatás módjáról.

Kérjük a testvéreinket, hogy továbbra is hordozzák imádságban a járvány mielőbbi megszűnését, a betegek, egészségügyi dolgozók, felelős döntéshozók életét.

Kérjük a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányintézkedések maradéktalan betartását. A további tájékozódásért keressék fel a www.koronavirus.gov.hu oldalt.

Köszönettel:

Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége 

Május 3-ig szünetelnek az egyházi alkalmak - reformatus.hu

Nem készítettem ugyan felmérést, de az az érzésem, Gulyás Gergely miniszter bejelentése a járvány elleni védekezés újabb szakaszának intézkedéssorozatáról, köztük röviden utalva az egyházakra is, eléggé komoly bizonytalanságot idézett elő a templomba járó, egyházias keresztyénségen belül. Nem ismerem a bejelentés konkrét hátterét, de annyi azért lejött, hogy az egyházakat váratlanul érhette a hír. Erre az utal, hogy az első hivatalos egyházi reagálások meglehetősen visszafogottak voltak. A katolikus vezetés először azt jelentette be, hogy megvizsgálja a nyitás lehetőségét, majd május 1-én kijött egy közlemény, amely továbbra is érvényben tartja a felmentést a szentmise látogatásának kötelezettsége alól, ugyanakkor a megyéspüspökökre bízza a döntést. Vagyis nem született egységes szabályozás. A református vezetés hétfőn, május 4-én dönt, az evangélikusok a jövő héten. A helyzet azért bonyolult, mert a védekezés első szakaszában azért mégis csak volt egy nagyon széleskörű, s az aktív keresztények/keresztyének túlnyomó többsége által támogatott egyetértés arra vonatkozóan, hogy a veszélyhelyzetben a templomi alkalmakat szüneteltetni kell. Most viszont azáltal, hogy a gazdasági kényszerből diktált „lazítás” szakaszában az egyházak is érintve lettek, eléggé különös helyzet állt elő, aminek az lehet a következménye, hogy a járvány elleni egyházias védekezés körüli konszenzus megbomlik.

A keresztre feszített Jézus Krisztussal viccelődött a Népszava karikaturistája, de ebben nincs semmi meglepő. Sajnos. Pápai Gábor nagy példaképe Kaján Tibor volt, aki társaival együtt a Ludas Matyiban járatta le a magyar papságot, és uszította az olvasókat Mindszenty bíboros és az egyház ellen.

Ízléstelen, gusztustalan vicc, ami nem csak a keresztényeket, de a jóérzésű embereket is sérti. Én nem szeretem használni, sőt, kerülöm a proli kifejezést, mert általánosít és bántó, maradjunk hát az alantas, alpári jelzőknél. A stílus, az üzenet viszont túlontúl ismerős.

Korábban sokan kifejtették, hogy olyan jó lenne néhány közéleti minimum. Például nem sértegetünk ok nélkül másokat, más közösségeket. 

„A keresztre feszítés függőséget okozhat” – A mester a Ludas Matyiban uszított, a tanítvány a Népszavában – pestisracok.hu

Három lelkészkollégával beszélgettem a héten telefonon. Az ilyenkor szokásos „hogy vagy, mi újság, hogy viseled ezt a helyzetet?”-kérdések után kettő magától mondta, egynél pedig én kérdeztem rá, hogy mi lesz ezek után, ha majd „lecseng” a járvány, mi változik az egyházban? Az első – a legpesszimistább – azt mondta, szép lassan elfogyunk, híveink elszoknak a templomtól, egyháztól, közösségtől... A második azt fejtegette, hogy ez a világjárvány segítheti az egyházat a modernizáció, egyúttal a szélesebb tömegek, azon belül is a fiatalabb generációk felé. A harmadik szolgatársam mondandójának pedig az volt a lényege, hogy az Úristen talán ezzel a járvánnyal a helyünkre ráz bennünket..! Nem tudjuk, hogy a járvány meddig fog tartani, mennyire rendezi, strukturálja át világunkat, egyházunkat, s ez utóbbiban milyen folyamatok válnak majd meghatározóvá. Minden esetre ezen beszélgetések alapján felvázoltam három lehetséges forgatókönyvet...

Egyházi lelkisegély-vonalak: segítség a járványban is - koronavirus.gov.hu

"Ha nem akarunk bunkerszerűen bezárva élni életünk végéig, vagy addig, amíg a vakcinát fel nem fedezik, amelynek időpontja teljesen bizonytalan (...), akkor két lehetőség van": sikerül jól újraindítani az életet és "lehetnek meglepetések" - fejtette ki, úgy folytatva: ha az élet újraindításakor a vírus elszabadul, akkor hirtelen kellene előállítani több tízezer kórházi ágyat és több ezer lélegeztetőgépet, ami lehetetlen.

Ezért a felelősségteljes magatartásnak azt tartja, ha kiépítik azt a kórházi kapacitást, amelyre a legrosszabb esetben szükség lehet. A védekezés első szakaszának az értelme a vírus terjedésének a lassítása, hogy felkészítsék az egészségügyet egy korábban példátlan terhelésre.

Fokozatosan, szigorú menetrend mellett újraindítható az élet a védekezés második szakaszában - koronavirus.gov.hu

Csak a mesében van olyan, hogy létezhetnek olyan, az egész társadalomra vonatkozó döntések, amelyek ne sértenének részérdekeket. A magamfajta állampolgár számára, aki szereti egészben látni a dolgokat, s valahogy értelmezni, egészen szórakoztató, hogy napjainkban mintha mindenki járványügyi szakértővé vált volna. Ami persze érthető, hiszen valamiképp mindenki értintett, s mindenki a maga szemüvegén keresztül nézi a dolgokat. A részigazságok száma végtelen. Ám nagy kérdés, hogy ha a különböző véleményekben vannak is igazságmorzsák, mégis, a járvány kezelésének miféle egységes forgatókönyvét lehetne megalkotni úgy, hogy azzal mindenki egyetértsen, s ne sérüljön semmilyen csoport érdeke sem? Nos, nem létezhet ilyen forgatókönyv. Nincs olyan hatalom, amelyik egy ilyen krízishelyzetben úgy tudna az egész társadalmat érintő döntést hozni, hogy az ne generáljon egyúttal konfliktusokat is. A kérdés nem igazán az, hogy elkerülhető-e a konfliktus, avagy sem, hanem az, hogy milyen konfliktus felvállalása szolgálja inkább az egész társadalom érdekét?

Amikor bezártak az iskola kapui és nap nap után otthon ültem a laptop előtt, azt éreztem, hogy fázom. Fázom, pedig a lakásunk fűtése korszerűbb, mint a Lónyay Gimnázium kedves, ódon épületében lévő. Feljebb kapcsoltam a fűtést. Majd felvettem még egy zoknit. Egy vastagabb pulóvert és főztem teát. És fáztam tovább. Először akkor éreztem valamiféle melegséget, amikor a diákjaim házi feladatként kapott imádságai szépen sorban beérkeztek a postaládámba. Kincseim lettek. Tovább is adtam őket. Reggelente egyet-egyet elküldtem a tanári csoportba. Aztán teltek a napok, fogyni kezdtek a gyermeki imádságok. Pedig már kezdtük megszokni, megszeretni a szívünket melengető, könnyes reggeleket. Megkértem hát imádságos lelkű tanártársaimat, forduljanak ők is az Úrhoz, majd írják le imájukat, hogy továbbíthassam kollégáinknak, és akár a diákjainknak is. Takarjuk be együtt, később majd a szülők fohászait is elkérve, iskolánkat egy nagy, puha, színes, jóillatú, lelkünket melegítő imatakaróba. (Rácz Kornélia, hittanoktató)

Imatakaró - parokia.hu

Hosszú hetek teltek már el azóta, hogy megváltozott körülmények között kényszerülünk élni. Már néhány nappal a kezdetek után hosszabb-rövidebb listák kerültek napvilágra, melyeket azért állítottak össze többen is, hogy tanácsot adjanak arra nézve: hogyan és mivel lehetne hasznosan kitölteni a rendelkezésünkre álló időt. Voltak ezek között olyanok, amelyeket - józan, paraszti eszünket használva -, mi magunk is könnyen felismerhettünk, de volt néhány egészen meglepő, extrém, sőt megdöbbentő ötlet is.

A Burok-völgy Magyarország egy igen érdekes, ritka természeti értékeket felvonultató természetvédelmi területe. Környezetétől eltérő klímája, elszigeteltsége tette lehetővé fantasztikus botanikai és zoológiai különlegességeinek fennmaradását. A Keleti-Bakony legnagyobb kiterjedésű rögén a Tési-fennsíkon a fennsík közepén található a Burok-völgy mély szurdoka.
A Királyszállástól induló és Bakonykúti községig tartó mintegy 10 km-es főágból és számos oldalágból álló völgy átlagos mélysége 50-90 m, szélessége a völgytalpon 20-30 m, a völgyperemen 300 m.

Kirándulási célpontok - kirandulastervezo.hu

Ezekben a vírusos időkben kiben ne fogalmazódott volna meg az a vágy, óhaj, őszinte kívánság, hogy de jó lenne teljes védelemben, abszolút biztonságban élni..! Ahol nem kell aggódva figyelni a híreket, ahol nem kell attól félni, hogy valaki bennünket megfertőz vagy mi másokat, ahol maximális védettségben lehetünk. Mintegy burokban... Nos, ha egy teljes életet nem is, de egy szép napot bárki eltölthet burokban, azaz a Burok-völgyben... Bárki, aki szereti a csendet, a természetet, a különlegeset, s akinek van kellő akaratereje és kondíciója, hogy végig küzdje magát egy természetes erdei akadálypályán... S hogy mi mindent rejt még magában ez a „magyar őserdő”..?

Nem tudom, a laikus olvasó el tudja-e képzelni, milyen helyzet az egy lelkipásztor, egy pap számára, amikor bezárják a templomát? Nos, ez maga az abszurditás.

Szabadfi Szabolcs, vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Szabi a Pék távoktatást indított követőinek közösségi oldalán, hogy megtanítsa a kovászkészítés fortélyát. Élő videóbejelentkezéseiben napról napra bemutatja a lépéseket. „Karanténkovászolása” olyan nagy sikert aratott, hogy a közösen nevelt kovászból egyszerre több mint harmincezren sütöttek kenyeret otthonukban.

A pék, akit harmincezer család engedett be a konyhájába - kepmas.hu

Naponta legalább egyszer ezzel a köszöntéssel kezdődtek azok a – néha csak pár perces, néha jó negyed órás – videók, melyek segítségével Szabadfi Szabolcs, illetve, ahogyan a legtöbben ismerik: Szabi a Pék, nők és férfiak ezreit vezette be a kovász készítésének, etetésének, életben tartásának, majd a kovászos kenyér és egyéb pékáruk készítésének rejtelmeibe. Kisfiam is jól tudta, hogy amikor anya leül a számítógéphez és fejére teszi a fülhallgatót, akkor a kenyérsütéshez vezető út újabb fontos állomásához érkezett.

Cikkünkben ismert alkotók, művészek: Grecsó Krisztián, Grisnik Petra, Zsuráfszky Zoltán, Szalóki Ági, Bíró Kriszta beszélnek arról, hogyan élik meg az elzártságot, és milyen kultúrmissziót teljesítenek a kritikus időszakban az online térben. (…) Szalóki Ági úgy érzi, hogy az az alkalmazkodó képesség, türelem, kreativitás, amire a munkája során zenészként mindennap szüksége van, ebben a szokatlan helyzetben kiváltképp jól jön. (…) „Örülök a napsütésnek, a nyíló virágoknak, a kertben repkedő madaraknak. Az erkélyemtől karnyújtásnyira áll egy birsalmafa, most bontogatja a leveleit. Már két hete fotózom, követem a változását. Hamarosan virágba borul! Hiszek abban, hogy sokat fogok tanulni magamról és az életről ebben az időszakban. Egyedül élek, egészséges vagyok. Most segítségre van szükség, ezért jelentkeztem az önkormányzatnál önkéntes bevásárlónak” – mondja a Liszt Ferenc-díjas előadóművész, dalszerző. Napközben finomakat főz, jókat eszik, igyekszik rendszeresen tornázni, jógázni, egy ideje imádkozik is. „Halkan vagy magamban, ébredés után és elalvás előtt mondok egy rövid imát. Ez leginkább a hálám fejezi ki azért, hogy élek. Úgy érzem, a hála érzésével indított és befejezett nap örömtelibb. Nem véletlenül sok ezer éves az imádság hagyománya a világ vallásaiban.”

Mit csinálnak karanténban a művészek? - kepmas.hu