„Hiányoljuk a múltat. Ők a jövőről álmodnak. Tovább kell őket löknünk a jövőbe, de az utat a végén mindig ők választják meg” – hangzik el a CELINUNUNU márka reklámfilmjében, amelyben Celine Dion egy kórház újszülött osztályára szökik be, hogy lecserélhesse a babák gender-sztereotípiákat megerősítő ruháit. Az énekesnő reklámban bemutatott, új ruhakollekciójával szeretne elhatárolódni a nemi sztereotípiáktól, így nemsemleges színű és mintázatú ruhákat tervezett a kisbabáknak.

Gendersemleges babaruhákat tervezett Céline Dion - mandiner.hu

Komolyan mondom, én már tényleg nem tudom, hogy sírjak, vagy nevessek. Végül is, nevethetnék nyugodtan azokon a szerencsétleneken, akikhez láthatóan Celine Dion is tartozik, amiért ráérnek a nemi sztereotípiák felszámolásával foglalkozni. Tudniillik, a világegyetem legeslegnagyobb problémája, az emberiséget égető gond és nyavalya nem más, mit a nemi sztereotípiák léte. Teccik érteni?!

Én sajnos nem értem. 

Mint korábban megírtuk mi is, idén ősszel Budapestre látogat az a színész, aki a filmtörténelemben legtöbbször ugratott ki terepjáróval egy homokkal befedett gödörből, azaz Chuck Norris, a vídia és gyémánt kereszteződésekor született melléktermék. Az idén 78 éves, főállású legenda és középsúlyú karate-világbajnok, a Baptista Szeretetszolgálat meghívására, annak 15. Cipősdoboz gyűjtő jótékonysági akciójára érkezik Budapestre.

Chuck Norris szombaton Budapesten jótékonykodik - index.hu

Oké, nem kezdek el idétlen csáknoriszos vicceket sorolni, egyfelől, mert jó részük iszonyúan fárasztó, másfelől, mert ugye, van az a vicc, hogy aki rajta nevet, annak másodperceken belül vége…Szóval Chuck Norris Budapestre jön, de nem azért, hogy visszaszerezze Erdélyt, nem is azért, hogy elszámoljon a végtelenig kétszer, vagy, hogy megcsinálja az összes fekvőtámaszt. Főszereplőnk ugyanis keresztény ember, aki a Baptista Szeretetszolgálat meghívására azért érkezik Magyarországra, hogy hitéről tanúságot tegyen, és útjára indítsa a baptisták cipős doboz akcióját.  Hoppácska! 

Ha a férfi kikerül a családból, a gyermek nem találkozik az apai energiával. (...) Úgy válik egy férfi önértékelése egészségessé, ha az apja csillogó szeme rajta van, az apja őt megerősíti: egyrészt elvár, másrészt dicsér. Az az apa, aki nem tud mélyen és őszintén büszke lenni a fiára, aki nem tudja megszidni a fiát az elmulasztott felelősségért, az el nem végzett feladatért, aki nem tud a szó jó értelmében szeretettel elváró, melegen korlátozó apa lenni, annak fia örök bizonytalanságban marad. (...) Az apaseb egy komoly életvezetési, életérzésbeli és identitás-probléma, amitől ma szenvednek a férfiak – noha nem is tudnak róla –, mert elvesztették a férfierejüket, kapcsolatukat az apával és a nagyapával.

Apaseb – Apahiánytól szenved a férfitársadalom - kepmas.hu

Néhány nappal ezelőtt beszélgettem valakivel, aki szakmájából és hivatásából kifolyólag rendszeresen tölt hosszabb időszakot a világ egy-egy háborús zónájában. Mikor megkérdeztem, hogy mégis mi vonzza, többek között azt válaszolta: „úgy érzem, ez amolyan férfias dolog.” Vajon mi számít férfias viselkedésnek, mit jelent egyáltalán igazi, valódi férfinak lenni? Honnan tudhatjuk ezt? Annál inkább érdekesebb ez a kérdés, amit a Képmás magazin internetes oldalán megjelenő interjúban Császár-Nagy Noémi klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológus állít: a mai férfiakból – a szakember szerint az ipari forradalomig visszavezethető ez az állapot- hiányzik az apaideál, mivel apáik a megváltozott munka és társadalmi körülmények miatt nem tudtak részt venni a család életében. Honnan lenne hát apaképünk, miből tudhatnánk mi, mai férfiak, hogyan kell igazi férfivá, jó apává nemesedni? 

A pakisztáni legfelsőbb bíróság október 31-én fölmentette Asia Bibit. Az ötgyermekes keresztény asszonyt 2010-ben istenkáromlásért halálra ítélték, azóta börtönben volt. Szabadon bocsátása miatt most tartani lehet az iszlám szélsőségesek megtorlásától. Pakisztán több részén tüntetnek szabadon bocsátása ellen.

Pakisztán: Felmentették a halálra ítélt keresztény nőt, Asia Bibit - vaticannews.va

Trumphoz és Mayhez fordult a halálbüntetés alól felmentett keresztény asszony férje, hogy segítsenek családjának távozni Pakisztánból, mert ott életveszélyben vannak.(…) Bibi ügye nagy visszhangot keltett világszerte, Pakisztánt pedig erősen megosztotta mind a halálos, mind a felmentő ítélet. Két politikust, akik segíteni akartak az asszonynak, meggyilkoltak. Ugyanakkor hatalmas tömegtüntetések szerveződtek az évek során Bibi mellett.

Nemzetközi segítséget kért Asia Bibi férje -mandiner.hu

A megvádolt, halálra ítélt, majd nyolc évig a halálsoron kivégzésre váró, felmentett, ámde új tárgyalás elé néző keresztény asszony történetét olvasva eszembe jutott néhány gondolat hitről és fanatizmusról, bátorságról és gyávaságról, kényelemről és kitartásról. Azt hiszem, Asia Bibi története azt üzeni nekünk, hogy sokkal bátrabban kellene élnünk.

 Három évvel ezelőtt indította el brit mintára a Kék Pont Alapítvány a Száraz November névre keresztelt öngondozó projektet, melynek lényege, hogy a résztvevők egy hónapon keresztül nem fogyasztanak alkoholt.

A nők alkoholfogyasztására koncentrál idén a Száraz November - 444.hu

Ha már október a reformáció hónapja, akkor november a szárazságé, ami esetünkben annyit tesz, hogy a Kék Pont Alapítvány felhívására megfogadjuk: ebben a hónapban nem iszunk alkoholt. Az egymillió alkoholista országában helyénvaló az ilyen kezdeményezés, már csak azért is, hogy ne legyenek még többen: az ún.” mentál-fitness” nem a rendszeres, napi nagy ivókat, a már alkoholizmusba süllyedteket célozza, hanem azokat, akik hetente legalább egyszer vagy többször isznak. A cél pedig nem más, olvashatjuk az Alapítvány facebook oldalán, mint „a mértékletesség erényének és az öngondozás gyakorlatának elmélyítése az alkohol iránti sóvárgásban megtalált tanulságok által.” Továbbá „fontos cél a testi és lelki megújulás, az önismeret fokozása, a vágyak megregulázása, valamint az italozás okozta problémák korai felismerése.” A szervezők idén különösen a nőkre koncentrálnak, őket szeretnék megszólítani. Helyesen teszik!

Utóbbi ráadásul az egészség hamis kultuszából fakad, amit a modern világ kicsinyes pedantériája és a véges testi létért remegő materializmusa teremtett meg, a kispolgári attitűdök nyomasztó világuralmának jegyében. Ez az életmód-diktatúra iktat ki mindent – talán a sportot kivéve –, ami a közös jelenlét és időtapasztalat megélését szolgálhatná az atomizálódó társadalmakban. Ilyen az a rituális tömjénfüst, ami jelenlétesítő ereje folytán a tér és idő megbomlott egységének helyreállításában összehozza és átszellemíti a kultuszközösség tagjait. Bármit is gondoljunk hasznáról vagy káráról, be kell ismernünk, hogy az emberi élet azon régióihoz tartozik, melyek kontemplatív jellegüknél fogva megőrizhetnék autonómiájukat a haladás totalitárius őrületével szemben.

Czopf Áron: Lázár tiszteletreméltó tévedése - mandiner.hu

Érdeklődéssel olvastam Czopf Áron írását a mandineren Lázár János minapi kijelentésével kapcsolatban, mely a dohányzás teljes körű betiltását indítványozza a 2020 után születettek körében. Értem én, hogy Czopf Áron –írása alapján legalábbis- szeret dohányozni, éppen ezért felháborodott az egykori kancelláriaminiszter javaslatán. Üsse kő, háborodjon fel rajtam is: arra a kijelentésre ragadtatom magam, hogy megtiltanám (sic!) a 2020 után születendőknek a dohányzást és javasolni fogom a miniszterelnöknek, hogy „akik 2020 után születnek, Magyarországon ne vásárolhassanak dohányterméket”.

Oké, nem kell kétségbe esni: az egészből úgysem lesz semmi. Nyilvánvalóan, hiszen az egész javaslat felesleges, tényleg társadalommérnöki, hatása meglehetősen negatív lenne, és kb. annyira komolyan vehető, mint a szóban forgó írás egy-egy érvelése. 

Súlyos támadás érte vasárnap este Magyarország egyik legeredményesebb ultrafutóját, Makai Viktóriát. (…)A kedd reggeli bejegyzés szerint a kétgyermekes sportolót az otthonához közel, edzés közben támadta meg egy férfi, majd miután menekülni próbált, támadója megverte, és megpróbálta megerőszakolni. Csak annak köszönheti menekülését, hogy a férje még időben odaért, és a támadó elfutott.

Edzés közben támadt erőszakoló az ultrafutó-bajnoknőre – index.hu

Döbbenet. Ez volt az első reakcióm, amikor a Facebook-on Makai Viki bejegyzését olvastam az őt ért vasárnapi támadásról. Döbbenet, egyszerűen nem hiszem el, hogy ilyen mégiscsak előfordulhat, egy ismert futónővel, Budapesten, napjainkban.  Aztán eszembe jutottak azok a hölgyismerőseim, akik futni járnak, és elfogott a félelem és a gyűlölet. Ha őket támadnák meg…

Viktor Baloga szerint az ukrán államnak fel kellene vásárolnia az áttelepült kárpátaljai magyarok üresen álló otthonait kelet-ukrajnai menekültek számára, aminek köszönhetően megszűnne Beregszász magyar jellege.

Kárpátaljai politikus: Ukrajnának betelepítéssel kellene megszüntetnie Beregszász magyar jellegét - mandiner.hu

A Kárpátaljával kapcsolatos történéseket meglehetősen nehéz kommentálni. Mintha valami rémisztő filmet néznénk, vagy visszarepülnénk a huszadik század gyászos évtizedeibe: idén februárban a kárpátaljai magyarok érdekképviseletét ellátó KMKSZ székházát érte támadás, majd júliusban a nagydobronyi imaház és óvoda lett gyújtogatás, tűz martaléka. Már ez is elképzelhetetlen és megmagyarázhatatlan egy Európai Unióba igyekvő, huszonegyedik századi, normális jogállamban, de hogy valaki titkos felvételeket készítsen egy idegen állam felségterületének számító konzulátuson, ahogyan ott állampolgári esküt tesznek, aztán egy honlapon kárpátaljaiak személyes adatait nyilvánosságra hozzák, majd az ukrán külügyminiszter a titkos felvételekre hivatkozva fenyegesse, végül kitiltsa a magyar konzult – úgy hittük, ennél nincs tovább, nincs lejjebb. Aztán mégis: ahogyan fent is olvashatjuk, a kárpátaljai ukrán képviselő már az etnikai viszonyok megváltoztatásáról, betelepítésekről beszél. Nincs új a nap alatt, láttuk ezt már máshol is az utódállamokban, abban pedig csak reménykedni tudunk, hogy Kárpátalján itt megállnak a magyar kisebbség megfélemlítésében. Vajon mit tehetnek a kárpátaljaiak? És mit tehetünk mi? 

Már gyerekkoromban vallásos lettem, pedig apám elveszítette a hitét a holokauszt miatt, és megfogadta, hogy többé nem áll a tóra elé. Anyámnak megmaradt a hite, minden pénteken gyertyát gyújtott, és kóser háztartást vezetett. Amikor születtem, természetesen nem metéltek körül, és később, amikor visszatértünk a táborból, a szüleim akkor sem akarták a procedúrát. Én viszont tizenhárom évesen úgy döntöttem, megcsináltatom. Ez ráadásul előfeltétele volt a bar micvónak. Meg azt gondoltam, ha újra előfordul hasonló szörnyűség, akkor én emiatt nem akarok megmenekülni. Vállalni akartam a zsidóságom bármi áron is.

Ismerni a történetünket – alapvető szükségletünk. Kell körénk-mögénk a kontextus, amibe beilleszkedünk, aminek részei vagyunk. Hermann Ildi New Yorkban élő magyar zsidókat keresett fel otthonaikban, hogy meghallgassa, lejegyezze sorsukat és fotókat készítsen róluk. A több szempontból hiánypótló anyag alapötlete a fotós saját, elvesztett lehetőségéből született. Holokauszt túlélő nagymamájának a meg nem kérdezett története adta a lökést, hogy másokét olvashatóvá, láthatóvá tegye. 

Hiányzó történetek - index.hu

Úgy hiszem, léteznek olyan történetek, amelyeket nem lehet könnyek nélkül olvasni. Hermann Ildi riportsorozata a New Yorkban élő magyar zsidókról mindenképpen ilyen, minden szörnyűségével, fájdalmával, hitével és hitehagyottságával együtt. Méltó arra, hogy elolvassuk és elgondolkodjunk felette.

Az újság úgy tudja, kétmilliárd forint szétosztása a tét.

Elkezdődött Hosszú Katinka 2 milliárdos válópere - index.hu

Szerintem ember nincs a földön, aki valamilyen formában ne lenne érintett a válási folyamatban. Vagy ő maga vált el, vagy a szülei, esetleg a családi, baráti körben látta azt a megdöbbentő, fájdalmas folyamatot, amely a válásig vezet. Adódik tehát a kérdés: hogyan váljunk?

Magyarországon sosem volt valódi liberális demokrácia, hiszen évszázadokig királyok kormányozták az országot – írja Heller Ágnes a New York Timesban. A magyar filozófus szerint Európában nem sikerült „marginalizálni” a nemzeti identitást, a modern diktátorok pedig a demokratikus többség segítségével diktátorkodnak.

Orbán zsarnokságáról írt Heller Ágnes a New York Timesban - mandiner.hu

Már vártam, hogy a múlt heti „jelentés”, és a hazafias szívvel, kokárdát markolva, zászlót lengetve elkövetett lelkes egyetértés után valahol a fényességes nyugati (értsd: haladó) világban feltűnjön végre egy velünk foglalkozó írás, hiszen tudjuk, hogy efféle írások és az igenre emelkedő kezek bizony összetartoznak, mint a borsó, meg a héja. Elveszejtett választás után aggodalom, aggodalom után újságcikk, riport, tudósítás, unalomig ismételt súlyos jelzők, ránk sütött bélyegek, biztonság kedvéért becsomagolt bőrönd az előszobában – a forgatókönyv mindig ugyanaz, immár évtizedek óta. Nos, a várva várt cikkecske menetrendszerűen meg is érkezett, hová máshova, mint a The New York Times olvasóihoz, Heller Ágnes filozófus klaviatúrájából. 

A szavazás alkalmat adott volna arra, hogy az úgynevezett baloldal bizonyítsa korszerű patriotizmusát. Nem tette, pontosabban ezúttal se tette, mint ahogy nem tette 2004 decemberében sem. A bevándorlás liberális támogatása mindmáig fontosabb számára, mint a magyar kisebbségek ügye. Amit most cselekedett, az nemcsak politikai hiba, hanem a haza sokadik cserbenhagyása. Egyszerűbben szólva: szégyen.

Szili Katalin: Szégyen - mandiner.hu

Nem vagyok politikai újságíró, éppen ezért nem is szeretnék semmiféle politikai konklúziót levonni a kedden történtekből. Megteszik ezt helyettem mások, tollforgatók, heves vagy visszafogottabb érzelmű újságírók, bloggerek, elemzők, véleményformálók, műsorvezetők, kommentelők.  Aki politikai véleményt akar hallani, megerősítést szeretne, vagy kínjában nevetni, van hová fordulnia. 

A közlekedési fegyelem megbomlása miatt szigorítja a sebesség-ellenőrzéseket a rendőrség, például nem fogják közzétenni a mérések tervezett helyszínét – jelentette be az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályvezetője pénteken Budapesten.

Szigorítják a sebességellenőrzéseket – hirado.hu

 Azt most nem idézném, hogy mit is gondoltam akkor, amikor először meghallottam a hírt, miszerint a rendőrség szigorítja a sebesség-ellenőrzéseket. Merthogy autót vezetőként azt tapasztaltam, hogy a rendőrség eddig is szigorúan vette a sebesség-túllépéseket. Először drasztikusan megemelték a szabálysértési bírságok összegét, aztán fix traffipaxokat (VÉDA) telepítettek. Ráadásul civil autókból eddig is mértek. Most azonban még nagyobb szigor következik, ami azt jelenti, hogy ezentúl nem teszik közzé, hol találkozhatunk a rend éber őreivel. Értem én, ez is egyfajta logika: ha a nagy szigor nem használ, hát szigorítsunk még jobban, hátha! 

A katedrán rögtön azt éreztem, hogy végre valóban olyan dolgot csinálok, amivel igazán jót teszek, nemcsak magamnak, hanem talán a világnak is. A tanár ugyanis az az ember, akinek igazán lehetősége van hatni a jövőre. A TEDx előadásomban is erről beszélek, hogy ott ül velem szemben az a diák, aki 20-30 év múlva a házamat építi vagy az országomat vezeti. És nekem csupán a jelenlétemmel lehetőségem van segíteni őt az útján.

A tanárság a legmenőbb szakma a világon! – mandiner.hu

Sajnos nem ismerem Joós Andreát, mindenesetre nagyon tetszik az, amit a pedagógiáról, a tanári pályáról, a pedagógus szerepéről vall. Tetszik az elhivatottsága, elkötelezettsége, és bár arról lehet vitatkozni, hogy a pedagógusi pályát át meg átszövő buktatók, az évek, évtizedek során megélt kudarcok mennyire emésztik fel az embert, hogy mennyire lehet tartósan elkötelezett az a pedagógus, aki kemény, nehéz terepen kénytelen hivatását gyakorolni, úgy hiszem, egyet kell értenünk Joós Andreával: csak komoly elhivatottsággal és elszántsággal lehet odaállni a katedrára. Természetesen ez minden munkára, hivatásra igaz, mégis, a tanár, tanító az, aki alapvetően formálja annak az életét, akiből felnőtt ember, szülő, orvos, tanár lesz, aki-ahogyan ő fogalmaz- 20-30 év múlva a hazánkat építi, vagy az országunkat vezeti. 

Novák Katalin közölte, 2010-hez képest a másfélszeresére emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma, jelenleg 48 ezer hely van az országban, de ezt szeretnék a következő években 60 ezerre emelni.

Novák: Soha nem volt még ennyi bölcsődei férőhely - mandiner.hu

 

Egy 2015-ös KSH-elemzés szerint a gyermeknevelési ellátásra jogosult (magyar) nők háromnegyede azt tervezte, hogy a gyermek 3 éves koráig otthon marad, úgy vélekedve, hogy kisgyermekének édesanyja mellett a legjobb. Míg ebben a döntésben a bölcsődék hiányának/költségének látszólag kis szerepe volt, a megkérdezettek egyharmada a bölcsődei hálózat fejlesztését jelölte meg, mint azt az intézkedést, mely leginkább segítené a mihamarabbi munkába való visszatérést.

Miért nem vállal munkát a magyar kisgyerekes anya? - index.hu

Olvasom Novák Katalin bejelentését, miszerint „soha nem volt még ennyi bölcsődei férőhely”, sőt, mindezt a jövőben tovább növelik – nos, azon gondolkodom, vajon örüljek-e ennek. Természetesen igen, bár a valódi kérdés nem is a bölcsődeépítésről szól. 

A volt Jobbik-elnök Egerbe utazott, ahol egy főként romákból álló brigád mellé állt be dolgozni egy napra. A volt Jobbik elnök a fűnyírást próbálta ki: motoros fűkaszát ragadott, habár állítása szerint ilyet még életében nem csinált.

Vona Gábor dolgozni ment - mandiner.hu

Jöhetnél hozzánk, Gábor, pénteken egész délután fűkaszával nyírtam a füvet a parókia és a templom körül – jó, elsősorban nem ez a lelkész feladata, ennek ellenére valakinek ezt is meg kell csinálni. Jobb híján ez a valaki én vagyok, az idősek nem tudnak ebben segíteni, a fiatalok a sajátjukkal vannak elfoglalva. Nincs ezzel semmi gond, nem lehetetlenség, be kell osztani az időt, erőt, feladatokat, meg aztán javamra is vált, hogy immár évek óta én nyírom a füvet – hol „tolós”, hol „ráülős”, hol fűkaszás változatot választva.

Amerikai plasztikai sebészek ugyanis arról számolnak be, hogy egyre gyakrabban érkeznek hozzájuk olyan páciensek, akik azért szeretnének szépészeti beavatkozást, hogy jobban hasonlítsanak a különféle filterekkel módosított szelfijeikre – írja a CNBC.

Egyre többen mennek plasztikai sebészhez, hogy úgy nézzenek ki, mint a szelfiken – index.hu 

Egy kis mellnagyobbítás ide, egy kis fenékimplantátum oda, ajakfeltöltés, ráncfelvarrás, zsírleszívás. Előre elnézést kérek, nekem a plasztikai sebészetről mindig szegény Lendvai Ildikó jut eszembe, aki hétről hétre, botox-kezelésről botox-kezelésre egyre fiatalabbnak nézett ki, talán néha még a személyit is elkérték tőle a közértben… 

Aki igazat akar hallani életről, hitről, asszonysorsról, egyházról és világról a második világháborús Magyarországon, nem fogja tudni letenni ennek az okos, szókimondó, nem mindennapi asszonynak az életrajzát.

Zsindelyné Tüdős Klára: Csizma az asztalon - harmat.hu

A nyár sok mindenre jó, lehet messzi vidékekre utazni, rég nem látott rokonokat felkeresni, kifesteni a lakást, ázni a Balatonban, nagyokat biciklizni, és persze: olvasni. Vágyott, ajándékba kapott, vagy éppen megvásárolt, mégis polcon porosodó könyveket végre kézbe fogni, majd kinyitni, leragadni a betűk fölött, részesévé válni a történetnek, a főhőssel együtt reménykedni, sírni, vagy éppen örülni. Valahogy úgy, mint ahogyan én is tettem egyik éjjel, amikor végigolvastam Zsindelyné Tüdős Klára életírását.

Csákánnyal verte szét egy fiatal férfi szerda hajnalban Donald Trumpnak a hollywoodi Hírességek sétányán lévő csillagát, amelyet még 2007-ben, televíziós producerként kapott a jelenlegi amerikai elnök. A vandál támadásban az emlékplakett csaknem teljesen megsemmisült, a támadó később a nap folyamán feladta magát a rendőrségen.

Csákánnyal szétverték Trump hollywoodi csillagát - mandiner.hu

Vajon mit vétett az a csillag, hogy csákánnyal kellett nekiesni? És mit vétett az Egyesült Államok elnöke, hogy –immár sokadszorra- megrongálják a Hírességek Sétányán lévő csillagát? Nos, Trump egyetlen bűne, hogy ő az Egyesült Államok elnöke. Minden egyéb ebből következik. 

Címlapjain köszönték meg az oroszországi labdarúgó-világbajnokság döntőjében a Horvátország felett aratott győzelmet a válogatottnak hétfőn a francia lapok, amelyek a sportteljesítmény méltatása mellett a sokszínű csapat sikerének szociális és politikai visszhangjaira is kitértek.

A francia sajtó köszöni a válogatottnak, hogy ismét büszkeség franciának lenni – mandiner.hu

Tegnap írta Bogi, hogy nem érdekli a foci, és nem is nézte a labdarúgó vb-t, ennek ellenére ő maga is a foci vb-ről, egészen pontosan a vb döntőt követő „morajlásról” ír. Semmi gond ezzel, nyilván a reposzt olvasói sem megrögzött focirajongók, mégis elolvasták azokat az írásokat itt a blogon, amelyek a világbajnokság kapcsán, annak apropóján íródtak: akár a már említett tegnapi reposztot, vagy az az azelőttit, vagy Köntös László írását múlt vasárnapról. És talán azt is nyomon követték, ahogyan a CNN egyik munkatársa a bevándorlók győzelmét ünnepli a francia győzelem kapcsán, vagy ahogyan a francia lapok írnak a győzelem másnapján a nemzet egységéről, amelyet a sokszínű, migrációs hátterű labdarúgók diadalának köszönhet az egész nemzet. És hozhatnánk még a mandineres Szilvay Gergely elmélkedését arról, mennyire francia a francia válogatott – a labdarúgás közügy lett, hiszen mégiscsak a társadalom tükröződik benne. A sokszínű, vagy a sokszínűséget ünneplő, esetleg attól joggal tartó társadalom, a hősökre áhítozó, éppen ezért könnyen megvezethető tömeg, a pillanatnyi népszerűséget okosan és szemtelenül kihasználó politikusok, a fanyalgók,vagy éppen a diadal kapcsán a hatalom csúcsán állókat felelősségre vonó médiamunkások serege.