A férjem osztotta meg velem a hírt, hogy Brüsszelben idén betiltották a nyilvános karácsonyfaállítást, mert a muszlim bevándorlókat érzékenyen érintené… Ha már az érzékenységnél tartunk: engem kifejezetten sért és érzékenyen érint, hogy vannak olyan emberek, akik a befogadásért köszönet helyett egyből diktálni akarnak. Az pedig főleg sért és érzékenyen érint, hogy van jó néhány olyan idióta politikus, aki még támogatja is az ilyen primitív hangulatkeltéseket. Egy kis szerénység és alázat nem ártana… Ugyanakkor én bízok a kereskedelemben. Mert a karácsony milliárdos biznisz, bármilyen pénznemet nézünk. És hiszem azt, hogy előbb-utóbb az elégedetlenkedők is belátják: nincs abban semmi bántó és sértő, ha egy évben egyszer néhány napig csodásan feldíszített fenyőfákat lehet látni a városok terein. Függetlenül attól, hogy ki miben hisz.
A helyzet: Brüsszel főterén egy elég rút installáció áll a megszokott, feldíszített fenyő helyén. Kockákból összepakolt, világító és zenélő karácsonyfa, ami egészen olyan, mintha egy, a gyógyszertárakon látható kereszttel keresztezték volna. Páran ezért csak Patikának nevezik a néhány elzászi művész által megálmodott, hatalmas építményt, amelybe felmászva kiváló kilátás nyílik a városra. Amint azt a város főpolgármestere Facebook-oldalán megírta, a cél Brüsszel főterének új megvilágításba helyezése volt egy öt elemből álló installáció segítségével. Ezeknek és a „Plaisir d’Hiver”-nek (Téli Vigasság) átnevezett, európai hírű brüsszeli karácsonyi vásár látványosságainak csak egyike a „hagyományt, modernitást és művészetet ötvöző, fénylő fenyő”, amely még a karácsonyi ajándékok számtalan dobozára is nyilvánvalóan emlékeztet, ha valakinek véletlenül nem a vásárlás ugrana be a karácsonyról.
Sokaknál már az eseménysorozat nevének karácsonytalanításánál elgurult a gyógyszer. Aztán a gyógyszerek akkor kezdtek veszettül gyors gurulásba, amikor a brüsszeli városi tanács egyik tagja, Bianca Debaets az absztrakt installáció felállítását a következőképp magyarázta: a fenyőfa mint a kereszténység egyik jelképe sértheti a más vallásúak érzéseit. Brüsszelben a bevándorlók kérdése olyan, mint egy puskaporos hordó egy pékségben.
Forrás: BBC
„Téli Vigasság karácsonyfa nélkül? Mi lesz a következő lépés? Nem lehet majd húsvétkor tojást eladni a boltokban, mert túlzottan emlékeztetnek az ünnepre?” – kérdezte valaki egy Twitter-bejegyzésben. Jó tudni: Brüsszel lakosságának 22%-a volt bevándorló 2010-ben a belga Le Soir lap felmérése szerint. Már több mint huszonötezren írták alá a hagyományos, valódi, húszméteres ardennesi fenyőfát követelő petíciót az interneten, és vadabbnál vadabb Facebook-csoportok születnek. Egy kommentelő arra hívott például Freddy Thielemans, Brüsszel főpolgármestere Facebook-oldalán, hogy december 24-én zúzzanak össze minden olyan szimbólumot, amely a vallásosságra utal, a nemzeti összetartozás jegyében. December 8-ra pedig Brüsszel főterére várnak mindenkit egy-egy karácsonyfával, hogy így fejezzék ki: nekik szükségük van erre a szimbólumra. Erre az eseményre is több mint ezer ember regisztrált már.
A hisztéria oka egyszerű: betiltották a karácsonyfát Brüsszelben címmel pörögnek a hírek, holott senki nem tiltott be semmit, különösen nem a bevándorlók érdekeit szem előtt tartva, vagy netán nyomására. Gyanítom, a brüsszeliek idővel megszerették volna a rút Patikát, ha nem terelődik az egész vita a bevándorlókérdés, egyben ezzel az identitás témaköre, sőt, a politika felé. „Ha mellőzni szeretnénk a keresztyénség szimbólumait, elsősorban a jászolt hoznánk be a főtérről” – érveltek a városvezetők a ferdítés ellen. Egyébiránt a petíciók között ez a szöveg is terjed: a fenyő nem vallási jelkép, hanem a fény és az újrakezdés szimbóluma. Mentsük meg a karácsonyt, és követeljük a tiszteletet tradícióinknak!
Itt jön a kérdés: mit kellene erre lépnie az ember hívő lányának, ha éppen maga is – gondolatjátékként csupán – brüsszeli lakos lenne, keresztyén ugyan, de bevándorló? Mondja azt, mint oly sokan: kedves bevándorló testvérem az Úrban, ha a kenyerünket eszed, ha befogadtunk Európába, kussoljál?
Azt hiszem, problémás kérdés ez a karácsony, és dühöt szül, ha el kell gondolkodnunk róla, miért is ünnepeljük. Mert ilyenkor szerzem meg az éves árbevételem nyolcvan százalékát, és ha nincs karácsony, nem tudom eltartani a családomat, mondja a kereskedő. Mert ilyenkor legalább pár estére együtt van a család, és úgy teszünk, mintha minden rendben lenne – mondja a házassági válságában élő férj vagy feleség. Mert ilyenkor kell a fény meg a reménység ebbe a nyomorult életbe – mondja a puncsát kóstolgató budapesti, bécsi, brüsszeli karácsonyi vásározó. A karácsony kell, hogy élni tudjunk – mondja mindenki, kivéve a magukra maradottakat és a drogfüggőket – előbbieknek ilyenkor nincs hova menekülni, utóbbiaknak pedig ilyenkor nem veszi fel a díler a telefont, és nincs szórakozóhely sem, ahová bemehetnek.
Miért védik ezek a szegény brüsszeliek a halott karácsonyukat, amit nem a bevándorlók fognak megölni – legfeljebb csak erős hitükkel rávilágítani, hogy az európai keresztyén kultúra legnagyobb ünnepe már réges-rég kiürült, mint a puncsos poharak? Azt mondom, jól tették az elzászi művészek, hogy kereszteztek egy fenyőt egy patikával – a történelmi egyházak pedig jól tennék, ha a békességet munkálnák azzal, hogy szépen, érthetően, szelíden elmondják mindenkinek, miről, kiről is szól a karácsony. Jézus Krisztus neve ugyanis a muzulmánoknak sem ismeretlen. Nem mellesleg, a patika szimbóluma sem áll messze a karácsony üzenetétől, amikor áldott orvost kapott a világ. Nem az agyatlan tolerancia miatt, hanem a minket kötelező parancs miatt: szeressétek egymást. Mert pontosan annak van kulcsszerepe, amit hiszünk: hogy a karácsonyi Gyermek a világért jött. Mindenkiért.
Hozzászólások