Idén különleges ételeket szeretne az asztalra tenni a karácsonyi ünnepek idején? Válogasson kedvére ínycsiklandozó karácsonyi receptjeink közül és lepje meg vele családját, barátait! A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartoznak a bőséges lakomák is, amelyekben megtalálhatóak részben a régi nemzeti hagyományok, részben pedig a nemzetek szokásainak keveredése, illetve a hagyományos mellett a modern – korszerű konyhatechnológia. Receptjeink segítségével Ön is varázslatos ünnepi menüt tehet az asztalra, fölösleges idegeskedés nélkül.
Én autodidakta vagyok, ki hallott már tanfolyamról! Az olyanoknak való, akik nem tudnak főzni. De én?! Olvasni tudok, főzni tudok. Akkor pedig nincs megállás a tervezésben.
Vajon három fogás elég lesz?
Vajon a flambírozott, konfitált marhanyak jó lesz julienre vágott céklával? Vagy legyen jó megint a Burgundi marha (avagy urizálva Boeuf bourguignon)? Olvasom az új receptet ... nem egyszerű, de kérem, csak egyszer van egy évben karácsony, és ők is ritkán jönnek.
Oh, ez a sütemény nem is bonyolult, igaz a profi kategóriában van, meg előkészítésre, sütésre, összeállításra, díszítésre együtt is csak hat óra van számítva. Á, jó lesz. Nagyon szépséges, és az a karamellrózsa a fondant alapon valami eszméletlen jól néz ki.
De egy sütemény nem sütemény, legyen hozzá még valami sós is - pont jó ez a szépséges kosárka. Másfél óra. Jajj, és ez is de szép, sebaj maximum plusz egy óra.
Gyerekjáték.
Dúdolászom, amikor bevásárolok az összeállított listám szerint, és dúdolászom, amikor hozzáfogok a két oldalas menüm elkészítéséhez.
(Pontos tervező vagyok, amolyan mindent leíró, szekrényajtóra kiragasztó forma.)
Karácsonyra készülődve igyekszünk jól beosztani az időnket. Ne fáradjunk el ez előkészületekben, nettek tudjunk maradni a megvalósításra is. Ezért a terv.
Magam részéről, már hetek óta a tervezés fázisában vagyok. Minden fontosra jusson idő. - Én magam kicsit tágabban értelmezem a karácsony napjait, nem gondolom, hogy pusztán a piros betűs napok az ünnepek. Minden nap ünnep, amit annak tekintünk, amit kinevezünk. Elméletemet az esküvőnk szervezése kapcsán "dolgoztam ki". Hisz az a nap sem szerepelt piros betűvel egyetlen naptárban sem, mégis nekünk ünnep volt. Úgy vélem, hogy ugyanígy mindannyiunk születésnapja ünnepnap, pedig kevesek ajándéka, hogy piros betűs napon szülessenek - de mindenképp ünnep a szülei számára, és számára is egész életében. Szóval nálunk a karácsony egy elnyúló folyamat – a klasszikus időkereteken mindenképp túlnyúlik.
Visszakanyarodva a vendégséghez ... legnagyobb ellenség ilyenkor - saját magamból indulok ki - a terv és az idő viszonya. Valahogy ezek fordítottan arányosak egymással! Mindig beleesek abba a hiába, hogy tökéletességre hajtok, mindent meg akarok valósítani, és a végén egy nagy rohanás az egész. Nem hinném, hogy egyedüli tapasztalatom ez. Most komolyan?! Feltétlen fontos pont ekkor kipróbálni a legtöbb munkaórát igénylő süteményt, a legtöbb odafigyelést igénylő főételt? Persze. Magammal szembeni elvárásom, hogy eredeti legyek. Felnőtt életem meghatározó élménye, amikor otthonomban férjemmel már családként láttuk vendégül karácsonykor a Szeretteinket. Hatalmas izgalommal készülődtem, minden a megfelelő helyen legyen, finom legyen az ebéd, minden olyan legyen, amit otthonról tanultam, magamnak fontosnak tartottam, de mégis valamivel egyedivé tettem. Hatalmas élmény ez.
Előfordult már, hogy a terv csak egy részét tudtam megvalósítani ilyen alkalmakkor, ami nagyon zavart, hiszen a szekrényre ragasztott cetliken szereplő sorok közül volt, amit kihúztam. Vagy egyszerűen nem úgy sikerült a süti, mint ahogy azt terveztem. Vagy nem tudtam átöltözni abba a ruhába, amit az alkalomra szántam- arra már a hajrában nem jutott időm, hogy még ki is vasaljam. Pedig benne volt a tervben.
És ekkor uralkodik el az életemen a káosz! Tervet készítettem, nem tudom megvalósítani, akkor mi lesz?! Jujj ... mindjárt itt vannak a vendégek ... Levegő be, levegő ki … Elhangzik egy belső hang: NYUGI .... és nyugalom lesz. Valami megfoghatatlan nyugalom. Nem mondom, hogy ez egyik percről a másikra megy végig. Zubog a vér a fejemben, a kezemben, de idővel lassul a vérkeringésem. Nyugalom költözik belém. Megtörlöm lisztes kezemet, kissé kócos hajamat megigazítom.
Utolsó simítások, igazítások a menün és megérkeznek a nagyon várt vendégek. Erő ilyenkor kell - átlépni a tervezésből a megvalósítás nehézségén át a vendégség élménybe. Ahol az előzmények már egyáltalán nem fontosak. A pillanat fontos, mert utólag nem az eszement rohanásra és cetlikre fogunk emlékezni, hanem arra, hogy együtt nevettünk, beszélgettünk, ettünk, elmesélhettem, hogy hol találtam ezt a burgundi marha receptet, és de jó, hogy ízlik, és így felveszem a családi recepttáramba. Talán ezzel megteremtem a saját családi hagyományunkat.
A vendégség jól sikerült. Miután újra magamra maradok a konyhában, és szedegetem össze a cetlijeimet, már nem a lisztes kötény és a kócos haj, hanem a közös élmény marad meg. Az, hogy együtt éltük meg az ünnepet, amit a világon olyan sokan velünk ünnepelnek december végének napjaiban. Biztos vagyok benne, hogy mindenki megéli a karácsony élményét, mindenki igyekszik a maga módján, keretei, lehetőségei szerint elkészíteni a saját tervét ezekre a napokra. Hiszem azt, hogy a tervet készítő kezet egy másik erő is vezeti, és a tervet a maga egészében kiegészíti, kihúz sorokat azokon a cetliken, vagy hozzátesz kifelejtett feladatokat. Nem véletlen, hogy nem sikerül az előkészületekben valami, vagy nem fér bele az időkeretbe a kitűzött feladat - helyette egész biztosan meglapul valami másik élmény, amit fel kell tudni fedezni.
Szerintem tervvel könnyebb élni, mint tervezés nélkül, de nagyon fontos, hogy csak keret és ne kényszer legyen ez a terv. Feladata, hogy segítsen megélni, sajáttá tenni a Karácsonyt, amivel kapcsolatban vannak elvárásaink, tapasztalataink, családi gyermekkori élményeink, amiket időnként szükséges újakkal kiegészíteni, néhány elemét lecserélni.
Természetesen írásom általánosító részei fiktívek, másokkal SOHA nem történnek ilyenek. Vagy ha mégis, akkor kerüljön bele a tervbe egy másik sor is: IDÉN megígérem, hogy a NYUGALOM is beköltözik a konyhámba, az életembe, a vendégvárásomba - bárki is legyen a VENDÉG. Hisz a kezet megfogó, irányító Vendég meg fog érkezni. Ne felejtsem el kinyitni az ajtót!
Jó tervezést!
Hozzászólások