A böjtben rejlik annak lehetősége, hogy a bűnt ( gondoljunk itt a 7 főbűnre!) megszüntetjük, vagyis a tudatunkat kitágítva visszakapcsoljuk magunkat az osztatlan egységhez, a teremtés erejéhez, életünk alapjához.

Böjtöljünk az egészségért! - bojtkura.hu

 

Miközben aktuális híreket, programokat, elmélkedéseket kerestem az idei böjtről, ráakadtam a böjtkúra oldalra. 

Izgalmas léböjtkúrát ajánlanak, ami megtisztítja a testet, közben elcsendesedhetünk, sétálhatunk, beszélgethetünk a vezetővel, ami megtisztítja a lelket. Teljes körű karbantartást kínálnak, amolyan modern lelkigyakorlat-szerűen. Itt is leírják, hogy a többi csak kuruzslás meg wellness-porhintés, ez az igazi. És tényleg annak tűnik. Azzal a reménnyel kecsegtet, hogy rendbe tehetem az életemet, meggyógyulhatok, jól érezhetem magam és közben ledobok pár kilót. Ráadásul szép és hiteles bibliai idézetekkel támasztja alá a böjt fontosságát.

     Ahogy az egész oldalt megnéztem, és még néhány ehhez hasonlót, rá kellett döbbennem, hogy keresztyén gyökerekből táplálkozó, de a keresztyénségtől távol álló közösségek, guruk, irányzatok sokasága kínál lehetőséget a böjtben a megtisztulni, elcsendesedni vágyó ember számára. A fenti idézet is mutatja, hogy az eredeti böjthöz, az Istenhez való visszataláláshoz, a rá figyeléshez, az ő bűnbocsánatában részesedéshez köze nincs ennek a divatos böjtölésnek. Inkább az önmegváltás, önfelmentés van a középpontban. Ezt a divatos szellemi alapvetést teológiailag ízekre tudjuk szedni, de most nem ez a célom. Inkább nézzünk körül egy kicsit a magunk háza táján, miért nem inkább nálunk böjtölnek, helyesen értelmezve ezt a negyven napot?

 

 

     Ez a kis híradás fontos dolgot mond el. A böjt idejében két rövid mondat hangzik el a Húsvétról, Krisztusról, és hosszabb híradás a szexuális visszaélésekről és a Vatikánból kiszivárogtatott dokumentumokról. Persze a híreket szerkesztik, de a "királyi tv" nem szokott nekimenni a keresztyéneknek, másrészt a pápát idézték. Nem katolikus testvéreinket akarom bántani, sokkal inkább rámutatni arra, nem vagyunk hitelesek. És ebbe magunkat, reformátusokat is érthetjük. Megtoldva azzal, hogy bár valamiféle tanításunk van a böjtről, mégsem beszélünk róla igazán, nem gyakoroljuk. Elütjük néhány rossz viccel (ez a katolikusok dolga; a református ember akkor böjtöl, ha nincs mit enni; stb.), és közben a böjt lényegétől határoljuk el magunkat. A böjt önmegtartóztatás, hogy még jobban Istenre figyeljek. Önként vállalt lemondás, hogy ezzel is jobban befelé és felfelé nézzek, visszataláljak oda, ahonnan elkószáltam. A böjt eszköz, hogy még inkább ráhangolódjak a nagyheti eseményekre. A böjt szinte drámaian csúcsosodik ki Nagypéntekben és Húsvétban. A lemondás odáig fokozódik, hogy mindenről lemondok végül, meghalok Krisztussal, hogy új életre támadjak fel vele. 
     A böjt nem tisztítókúráról, húsmentességről, wellnessről, testi-lelki karbantartásról szól. A böjt az ember vágyának kifejezése, hogy rendezze az életét Istennel. Ebben ad nagy segítséget Anselm Grün könyve a böjtről. (Egy kis összefoglaló ITT.)

     Mindenkit, felekezettől függetlenül, arra bátorítok, kezdjen el böjtölni. Ne látványosan, hanem csendesen. Ne divatosan, hanem hagyományosan. Ezzel közelebb kerülhetünk Istenhez és önmagunkhoz. Hitelesebbekké válhatunk, és így talán azoknak is példát adhatunk, akik keresik, de nem lelik Isten fiait ebben a világban.

Hozzászólások