Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb köztársasági elnök mai budapesti találkozóján megállapodott, hogy a jövő év elején – egy később egyeztetett időpontban –megkoszorúzza az 1944-es áldozatok vajdasági emlékművét, s fejet hajt az 1942-es „hideg napok” áldozatai előtt is. Ezzel újabb biztatást, lendületet kaphat a két nép közötti megbékélés, s az a történész vegyes bizottsági munka is, amely a magyar és a szerb társadalomnak a tényekkel történő szembesülését eredményezheti, fogalmazott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki ezt a mai találkozó legfontosabb hozadékának nevezte.
Nemrég beszélgettem egy délvidéki lelkésszel, aki maroknyi magyar közt folytat emberfeletti küzdelmet az egyre inkább elszerbesedő Délvidéken. Mindennapi probléma a magyargyűlölet és a kettős mérce, ami az igazságszolgáltatásban is megjelenik.
Emlékszünk még a temerini fiúkra? Most részben kegyelemben részesültek, ahogy arról Pásztor István beszámolt. De az örömünk mégsem lehet teljes, mert sokan tudják, sőt nyílt titok, hogy a temerini fiúk elítélése koncepciós per volt, egyfajta erőfitogtatás a délvidéki magyarokkal szemben. Ha az eset fordítva történik, talán rendőrségi ügy sem lesz belőle. Mindez kísértetiesen emlékeztet Malina Hedvig történetére.
Most a köztársasági elnökök valamiféle megállapodást kötöttek, jövőre együtt emlékeznek. Sebeket próbálnak gyógyítani. Vegyes érzéseim vannak ezzel kapcsolatban. Egyrészt örülök, hogy végre, valamiféle erőlelépés van a magyar-szerb párbeszédben. A vajdasági magyarok reményeit néhány éve letörték, mikor mindenféle önállósodási törekvést befagyasztottak. Most talán olvad a jég. Másrészt szkeptikus vagyok, ismerve a szerb politika vajdasági magyarokkal kapcsolatos furcsaságát, amolyan diplomáciai húzd meg-ereszd meget. Az elmúlt évek szerbiai magyarpolitikáját ez jellemezte. Ez pedig lecsapódik a két ország eléggé rideg és ambivalens kapcsolatában.
Azért legyünk bizakodóak. Talán a két köztársasági elnök közeledése elindít valamit. És reménykedem, hogy ha ismét előtérbe kerül Szerbia EU-ba való felvétele, a politikusaink jobban kiállnak a délvidékiek érdekeiért, mint más, azóta már csatlakozott szomszédos országok esetében tették. A végén még a börtönben maradt temerini fiúk is kiszabadulnak idő előtt. Mindenesetre kíváncsian várom, megvalósul-e egyáltalán a közös emlékezés?
Frissítés: a Kossuth rádió ma reggeli 180 perc című műsorában 7 óra 18 perctől egy érdekes interjú hangzott el Szilágyi Imrével a fenti témában. Link: http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2012-11-16