A Túró Rudi: történelmi igazságtétel. A harc, amit megnyertünk a Szovjetunió ellen. Lázadó a desszertek között, a lázadók desszertje. Aki magyar, Rudit fal.
Gyermekkorom egyik szép emléke a piros pöttyökkel tarkított, papír csomagolású, csokival bevont savanykás túródesszert. Ma is emlékszem "az első" ízére.
Még a szüleim születése előtt néhány évvel dobták piacra az első Rudikat. Én is ezen nőttem fel, és a gyerekeimnek is nagy kedvence. Nem lehet úgy elmenni bevásárolni, hogy ne kerülne a kosárba egy-két (sok) Rudi, amit aztán édesen sejpítve követelnek maguknak.
Igazi hungarikum. Politikai nézettől, vallástól, kortól, nemtől, bőrszíntől függetlenül rengeteg rudirajongó van. Szinte mindenki szereti, de legalább egyszer kóstolta életében. Régen csak egyfajta volt, de ma számtalan ízesítésű közül lehet választani, hogy mindenki megtalálhassa a saját ízvilágának megfelelőt.
A Rudi összehoz. A Sziget Fesztivál támogatója volt éveken keresztül a Túró Rudi. A fesztiválon megvásárolt Rudik papírjait be lehetett váltani kisebb-nagyobb ajándékokra. Együtt álltunk sorba a tűző napon hosszú hajú metálos fiúkkal, kigyúrt, kopaszra nyírt "urakkal", vihogó tinilányokkal, és vártuk, hogy a papírokért cserébe piros pöttyös pólót, alsónadrágot, párnát, kulcstartók kapjunk. Ott és akkor egyek voltunk. Rudirajongók.
Tovább merengve a szigetes élményen, ránk férne egy nagy nemzeti Túró Rudi papírbeváltás. Együtt állna sorba Jobbikos és LMP-s, kormánypárti és ellenzéki, cigány és magyar, szegény és gazdag, fővárosi és vidéki, ateista és hívő, fiatal és öreg. Mert a Rudit (majdnem) mindenki szereti.
Az ötezer ember megvendégelése valami hasonló volt. Teljesen különböző emberek ültek le egy közösségbe és osztották meg az ételt. Igaz, csak kenyér és hal volt, Túró Rudi nem. De így is csoda történt.
Jót tenne meggyötört népünknek egy nagy nemzeti asztalközösség. A legjobb kenyérrel és borral lenne, igazi spirituális egységben. De kezdetnek beérhetnénk rengeteg Túró Rudival, amit együtt fogyasztunk el, vállalva a közösséget egymással.
Amíg ezen munkálkodunk, ne feledjük, a Pöttyös az igazi!
Hozzászólások