Fűnyíróelv az új egyházi törvény alkalmazásában

Szakács Gergelynek köszönöm ezt a bejegyzést. Bevallom, mostanság figyeltem fel, visszaolvasva korábbi reposztságait is, hogy a szerző zömében elevenébe vág a történéseknek, nem papol, nem megoszt (!), hanemhogy a protestáns örökséggel élve, új tömlőbe új bort önt. Mostanság ritka jelenség, de követendő.

Szegény Balog Zoltán ...
Nem elég neki a mamut minisztérium terhe, még refes egyházából is teljesíthetetlen elvárásokat fogalmaznak meg vele szemben.
s/s-eként muszáj szólnom érdekében pár szót ... :-)

Kedves Gergely!
Azt tanácsolod, hogy változzon a törvény és döntsön a bíróság. Jó. Csak éppen az ördög a részletekben rejlik.
A bíróság csak jogszabály alapján dönthet, tehát az egyház kritériumát a jogszabálynak kell meghatároznia - pontosan.
Mivel szűrheti ki a jogszabály az (ál)egyházakat? Tartalmi, teológiai, transzcendens elemeket meghatározva nem igazán.
Marad lényegében a két klasszikus mérce: létszám és múlt.
Mennyi legyen a létszám? 100? 1000? Tízezer?
Ötven fős közösség is végezhet társadalmilag hasznos tevékenységet. Akkor hol legyen a határ? A száz főt a legtöbb kisegyház teljesíti. Az ezret már jóval kevesebben. És persze könnyen összehozható egy több száz fős álegyház is. Elvégre csak egyszer kell aláíratni az ívet az emberekkel.
És mennyi legyen a múlt, a közösség működési előzménye években? 1 év? 10? 100?
A társadalmi hasznosság tekintetében az (elmúlt) idő sem kritérium.

Egy bírónak egzakt meghatározás kell a döntéshez. Ha tehát a kisegyházakra tekintettel vagy (létszám, múlt kritériumának elhagyása), akkor marad a tartalmi vizsgálat. Ha pedig tartalomra/működésre nézve elbírálási szabadságot adna a bírónak a törvény, akkor az sokkal "szubjektívebb" gyakorlatot eredményezne, mint a jelenlegi. Még akkor is, ha 3 tagú bírósági kollégium döntene.
Vagy marad az, hogy vissza kell állítani az ultraliberális egyházi törvényt.

Ez a kérdés valójában egyházi szemszögből nem jogi kérdés. És nem politikai.

Azt írod:
De ha magunkat Krisztusban hívőnek tartjuk, akkor kötelességünk, hogy mindenki mellett kiálljunk, akit jogtalanul ér megkülönböztetés, hátrány vagy atrocitás. Ez különösen igaz, ha keresztyén közösségek léte kerül komoly veszélybe.

Gerdán Csongortól idézek a Lesz-e keresztény Magyarország? blogból:
A keresztyénség jelenlétére nehéz (szerintem) egy bombabiztos indikátort felállítani. Ezért bátorkodom megtoldani, a sok közül, egy meglehetősen sajátságossal: a keresztyénséget az az igény jelzi, amely késztetést érez annak eltaposására, megsemmisítésére, de legalábbis gyötrésére, korrumpálására és részleges elfojtására.
A kisegyházakat az új törvény a(z állam)jogi státusz tekintetében egyházként "megsemmisítette" és az állami pénzekkel sem akarja "korrumpálni".
Csongor véleménye alapján (amiben szerintem nagyon sok igazság van!), akkor most a kisegyházak képviselik az igazi keresztyéni jelenlétet. Tulajdonképpen nekünk, reformátusoknak is kérnünk kellene az átsorolásunkat a vallási közösség kategóriába. :-)

Ez a törvényváltozás valójában az egyházakat azzal szembesíti, mit (kit) tekintenek identitásuk és legitimációjuk legfőbb alapjának. A kisegyházakat megkerülhetetlenül. Mi ebből kimaradtunk - sajnos.
Ugyanis az egyház nem azért és akkor egyház, ha az állam elismeri, annak nyilvánítja. Az állam döntése ebből a szempontból indifferens. Ha megadja, akkor megadja, ha nem, nem. Egy közösséget az Isten döntése legitimál, és Isten munkája tesz az EGYHÁZ részévé. És Isten őrzi meg a létét - akár az állam ellenében is. Ha tehát egy közösség az Isten döntését érzi, akkor az állam nemleges döntése nem zavarja. És ettől nem érzi úgy, hogy Isten előtt kevesebb lenne, mint az állam által egyházként bejegyzettek.
Az egyház szolgálatát pedig az állam nem tudja korlátozni. Azokat a szolgálatokat, amelyek az egyház leglényegéhez tartoznak. Azt hiszem, ezt az apostoli kor és az azt követő pár nemzedéknyi idő ékesen bebizonyította.
Most sem hallottam még olyan valós korlátról, amely a vallási közösséget az egyházakhoz képest akadályozná volna az egyházként való működésben.

Az egyházként való létet tehát a törvény nem akadályozza. Egy megkülönböztetés valóban van, ez pedig a pénz.
Ebben viszont a tudomásul kell venni, hogy az állam valóban tesz különbséget. Nem ma - mindig. Nemcsak a vallási közösségek között, hanem más területen is.
A történelmi egyházak (népegyházak) a történelem során - tetszik, nem tetszik - a társadalom szerves részévé, az intézményrendszer részévé, és létszámuk miatt (politikai) befolyással is bíró részévé váltak. Az állam oldaláról ezért "természetes", hogy támogatottabb szerepet szán nekik.
Nincs ez másként pl. a civil szervezetek esetében sem. Vannak alapítványok, egyesületek és vannak közhasznú alapítványok, egyesületek, utóbbiak több lehetőséggel, támogatási eséllyel. Ez is megkülönböztetés. Nem alkotmányellenes. És nem tiltakozik ellene senki, természetesnek veszi. Így van az egyházak területén is, nincs ebben semmi.

Furcsa helyzetet teremtett ez a törvény nekünk: népegyházaknak és hitvalló egyházaknak egyaránt.
A kisegyházak a nagyegyházak "kritikájaként" születnek. Kritizálva többek között - és kimondva, ki nem mondva - a népegyházak "társadalomba való beilleszkedését", az állammal való "összefonódást", a kooperációt, a politizálást, stb., és ezek egyházat torzító, tévútravivő hatását.
A törvény szerinti egyházak "privilégiumai" viszont pont annak a történelmi (és emberi, világi motiváltságú) folyamatnak az eredményei, gyümölcsei, amelyeket valójában kritizálnak.

A mi helyzetünk azért furcsa, mert egyrészt úgy érezzük, harcolni kell az államnál/állam ellen a kiegyházakban élő minden testvérünkért, viszont ennek a megvalósulását következetesen és következményeivel együtt nem gondoljuk végig.

Mely kisegyházakat emeljen be az állam a jelenlegi törvények szerint? Ugye, akik nekünk tetszenek. Akikért szívesen lobbiznánk. :-)
Vagy ha a törvény megváltozna, akkor az garantáltan a régihez hasonlítana. Ami ellen meg régebben harcoltunk.

Na. Hát most mit csináljon (velünk) szegény Balog Zoli? :-)

Egyébként pedig nem értem a kisegyházakat.
Nekik jutott most a biblikusabb, ősegyházi út. Hát nem ők jártak jobban?

Az itten a probléma, hogy a befőtt teszi el a nagymamát.

Összetévesztjük a szerepeket...

Kezdjük itt:
"Ha tehát hétköznapi ügyekben pereskedtek, akkor azokat ültetitek a bírói székbe, akik semmit sem számítanak a gyülekezet előtt?" 1Kor 6,4

Tehát, peres ügyünk van: az igehirdetés és a társadalmi méretű szeretet szolgálatához pénzre van szükségünk. Nem tagadhatjuk, pénz nélkül egyik gyülekezet sem működhet.

Ezt különböző eszközökkel érjük el. Többek között az államtól is elkérjük azt az összeget, mi, minden hívő emberből álló közösség, ami jár az elvégzett munkáért.

Az elvégzett munkát pedig rangsoroljuk. Ahol Krisztust hirdetik, ott jár, ahol valami mást csinálnak, ott nem járna annyi. Ahol ezt a tevékenységet hatékonyabban végzik, ott több jár, ahol csak félvállról veszik, ott kevesebb.

Ezt a jogos igényünket szeretnénk érvényesíteni, amikor a törvényhozásba megpróbálunk beleszólni.

Eddig szerintem szép és jó, amikor felszólalunk, levelet írunk, tiltakozunk, kiállunk azok mellett, akik ugyanazt a feladatot végzik, amit mi.

A probléma abban van, ahonnan az igazságszolgáltatást várjuk.

Egyértelmű, hogy itt a végzett szolgálat motivációit szeretnénk vizsgálni. Azaz, tulajdonképp tökéletesen akkor tudná eldönteni valaki, hogy "történelmi"-e egy egyház, azaz köze van Krisztushoz, ha rendelkezne a lelkek megkülönböztetésének ajándékával.

Nos, a mai társadalmi berendezkedés értelmében ezt a bírói funkciót várnánk el a bíróságoktól. A bíróságok, még a 3 tagú kollégium sem! tud ilyet. Kénytelen-kelletlen a törvényekre tudunk hivatkozni, amik természetesen bármilyen korrektek és precízek is lehetnek, de ezt a problémánkat nem oldják meg.

Külön nehezítés itt Balogh Zoltán zavarba ejtő szerepe. Ugyanis, minél inkább református akar lenni a jelenlegi szerepében, annál inkább alkalmazkodnia kell a legális jogi megoldásokhoz, a becsületességhez, alkalmazkodnia kell a jogrendhez. Ami kizárja a lelkek és egyházak "érzelmi"?, "részrehajló"? alapon történő megkülönböztetését.

Én amellett vagyok, hogy bár nem lehetséges bírósági alapon eldönteni, hogy ki lehet egyház, mégis álljunk ki mindenki mellett, akiről hisszük, hogy összetartozunk.

Örülök, hogy Szakács Gergely beemelte ezt a témát a református közéletbe is. Az ő felvetésére (parlament kontra bíróság, érzelmi alapú elvárások, a miniszter úr szerepe) el is tudom fogadni a válaszokat. De ez a cikk Szabados Ádám nyílt levelének hatására született. Olvasva az ő blogbejegyzéseit, azt láttam, ő is tisztában van azzal, hogy nem az állami elismerés teszi egyházzá a közösségét. Arra viszont még nem kaptunk választ az ő felvetései közül, hogy mi alapján születtek ilyen döntések a parlamentben. Miért kaptak nem keresztyén közösségek státuszt, (nem csak névleg) keresztyének miért nem? Az a kormányzat, amelyik keresztyénnek vallja magát, szerintem helyesen teszi, ha más vallásokat is elismer. De elvárhatjuk tőle a következetességet és az átláthatóságot is, amit Szabados Ádám számon kér.

szabad asszociáció: ez pont olyan mintha egy blogoldalon a trollokra hivatkozva akadályozzák az anonim kommentelést a jószándékú olvasók előtt is. néhány, amúgy más eszközökkel is könnyen kiszűrhető rablóbanda miatt akadályoznak egy csomó lelkes hívő embert és távolról sem csak pénzügyi vonatkozásban (el kell olvasni a nyílt levelet milyen más hátulütői is vannak a kirekesztésnek!). úgy tálalni a kérdést ahogy S/S úr is teszi: vagy ez, vagy az ultraliberális régi törvény, szerintem óriási csúsztatás, még ha feltételezem nem is szándékos. így született a kétharmad is. a régi nem kell hát jöjjön a másik. ez nem megtérés, nem fülkeforradalom, nem keresztény magyarország, egyszerű reflex. de azt senki nem tudja mi van akkor ha ez se jó, vagy ha a többségnek ez még rosszabb...

kedves simonfi úr! szeretnék őszintén gratulálni ahhoz a higgadsághoz, amit sikerült megőriznie, azt hiszem ez példamutató. viszont a következő lenne a javaslatom. ha annyira testvériek az érzéseink a kisegyházakkal szemben, akkor illene ezt azzal kimutatni hogy amíg nem győz az igazság és a józan ész, osszuk meg velük azt amink van, amit fenntről (és most nem az égre gondolok) kapunk. balog úr pedig tényleg szegény, mert nemhogy felemás igába dugta volna a fejét, hanem egyszerre két igát szeretne húzni, ami ritkán megy. az erre vállalkozók bele is buknak mind a kettőbe. az a baj, hogy nem igazán tudom sajnálni se most se bukására gondolva.

akkor a tisztázás kedvéért! a nevemet nem én hanem a program írja nagybetűvel, automatikusan. én a neten azt tapasztaltam, hogy a kisbetűvel írás elég elterjedt, az írás sebességét fokozandó változat. természetesen nem a tiszteletlenség jele részemről sem, hisz épp a megbecsülésemről szerettem volna önt biztosítani, remélem ebben nem látott iróniát. ami a nagyobb gond, hogy mivel a fiam is használta a gépet facebook-ozásra, a rendszer Utólag, felülírta aznapi hozzászólásom feladóját az övére és ráadásul aztán egész nap nem engedett belépni. szeretek játszani, de ennek nem lett volna semmi értelme. szóval ha újra átvált, kéretik nem figyelembe venni, nem belemagyarázni semmit, elég ha szó szerint értelmeznek, én is azt próbálom másoknál. hogy érdemben is válaszoljak valamit: a felemás iga alatt nem a politika-egyház kettősségre gondoltam, a baj jóval nagyobb. számomra és a közvéleménykutatók felmérései alapján a társadalom nagy része számára is elég egyértelmű, hogy a jelenlegi kormány éppenúgy hazugsággal és hamissággal jutott a hatalomhoz, mint az előző. az elmúlt két év pedig bővelkedett olyan eseményekben, amik azt is bizonyították, nemcsak a hatalom megragadása, de annak használata is jogtalan, elvtelen, erőszakos, keresztyén emberhez különösképpen méltatlan módon történik. aki ebben résztvesz, súlyos hibát, bűnt követ el. házi filozófusunk nemrég felhatalmazott arra, hogy úgymond kritizálhatom pl. kövér lászlót. nekem ez már eszembe sem jut. én nem kritizálom, hanem vádolom, Isten és az emberek előtt egyaránt. ennek semmi köze a négy évenkénti választáshoz és természetesen vitatkozni sem akarok erről senkivel. ez az én magánvéleményem.

http://atv.hu/cikk/20120901_tovabb_alazza_a_kormany_a_jogfosztott_egyhaz...