Megjegyezte, hogy támogatná az egyenköpenyt is, mivel szerinte ez csökkentené a szegény gyerekek frusztrációját. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez egyelőre nincs napirenden.
Amikor megakadt a szemem a fenti híren, nosztalgia fogott el. Lelki szemeim előtt megjelent az általános iskolai nylon köpeny a maga rettenetesen kék, fényes, csúszós anyagával. Ki nem állhattuk. Ha csak lehetett, fel sem vettük. Aztán a Refis évek, ahol már nem műanyagból készült, hanem vászon köpenyt hordtunk az iskola címerével és funkciónélküli fehér gallérral. Ha nem volt köpeny, ha nem volt rajta gallér, ha össze volt firkálva és elkaptak, egyből mehettünk rapportra az igazgatóhelyetteshez. A gallér még ma is megvan. Ezt írattuk alá az utolsó tanítási napon az osztállyal.
Hoffmann Rózsa rövidke kis mondata egyből beindította az újságírói klaviatúrákat. Olvashatunk kissé gunyoros hangvételű írást, pedagógus helyeslést és kemény kritikát. Két éve már volt olyan vélemény, mely szerint nem ártana egyenruhát ölteni a diákoknak, és Romániában is foglalkoztak egy fél éve a kérdéssel. Olybá tűnik, túl sok figyelmet kap ez az aprócska kijelentés, hiszen csupán ötletről van szó. Mégis érdemes egy kissé elidőznünk a kérdéssel: érdemes-e kötelezővé tenni az iskolaköpenyt?
Többen azzal érvelnek, hogy a köpeny védi a ruhát, és egyben eltakarja azt. Ezzel csökkenti a diákok közti anyagi különbséget, ami elsősorban a ruhán látszik. Gyengécske érv ez, hiszen a köpeny nem a teljes ruhát takarja, így látszik, mi van alatta, és a ruha továbbra is szennyeződhet. Másrészt nem sokat segít a társadalmi különbségek mérséklésében, ha a gazgad tanuló köpenyben mutatja meg legújabb, csúcskategóriás okostelefonját a köpenyben lévő szegény gyereknek, akinek még pár ezer forintos mobilja sincs. A köpeny ebből a szempontból teljesen fölösleges, sőt banális.
Az iskolai egyenruha már más kérdés. Több országban a mai napig kötelező egyes iskolákban, sőt ez amolyan védjegy is az iskola hírnevét tekintve. Sokan ismerik a médiából az angol, japán és egyéb iskolák egyenruhakötelezettségét. Az ifjabb generációk pedig a Harry Potterben láthatták. Az egyenruha több mint a köpeny. A legtöbb esetben jó minőségű anyagból készült, igényes, elegáns. A fiúk kész férfiaknak, a lányak, csinos nőknek néznek ki benne.
Egyes, a diákok önállósághoz való jogát féltő véleményformálók attól rettegnek, hogy ha egyenruha lenne Magyarországon is, akkor a tanulókat korlátoznánk személyi szabadságukban és az önmegvalósításban. Az egyenruha azonban korántsem ennyire rossz. Uniformizál, de nem negatív, hanem pozitív módon. Az egyenruha jelzi a iskolához mint közösséghez való tartozást. Erősíti a diákok közti csoportkohéziót. És persze jobban eltakarja - ha meg nem is szünteti - a társadalmi különbségeket. Nem látszik ki alóla a kopott nadrág vagy a drága márkás cipő.
Ha most lennék diák, biztos tiltakoznék ellene, szülőként helyeselném. Visszagondolva diákéveimre, jobban örültem volna egy egyenruhának, amiben már majdnem felnőttnek nézek ki, mint egy olcsó köpenynek. Kérdés, bevezetik a köpenyt, esetleg az egyenruhát vagy ez csak egy újabb gumicsont a sajtónak?
Hozzászólások