Az önkormányzati bölcsődék 35 százalékában már készítik elő a gondozási díj bevezetését, 54 százalékukban még nem döntöttek róla és alig 7 százaléka az intézményvezetőknek gondolja úgy, hogy nincs szükség pluszbefizetésre.

A szakszervezeti elnök szerint akár már néhány ezer forintos díjemelés miatt is dönthetnek úgy a szülők, hogy tömegesen nem adják bölcsődébe a gyerekeiket. Nem ez lenne az első eset, korábban egy hasonló helyzet miatt csoportokat, sőt intézményeket kellett bezárni.

Luxus lesz a bölcsőde? - fn.hir24.hu

Sokan nem tehetik meg - különféle okok miatt -, hogy a nagyszülőkre bízzák a gyereke(ke)t. Ilyenkor jön jól a bölcsőde. De mi a helyzet, ha a bölcsőde is fizetős lesz?

Közhellyel élve: válság van. Kevés a pénz az államkasszában, egyre kevesebb csorog fentről az önkormányzatokhoz. A bölcsődei gondozási díj bevezetése sajátos megoldás a bevételek növelésére. Ha az önkormányzat pénzt szed a gyerekek után, akkor kevesebbet kell a közösből a bölcsődére költsön. Gazdasági szempontból jó ötletnek tűnik ilyen ínséges időkben. Mégis néhány problémát felvet.

Sok szülő azért adja bölcsődébe a gyermekét, mert visszamegy dolgozni. Egy fizetésből nem tudják fizetni a számlákat, törlesztőrészletről nem is beszélve. A bölcsődei gondozási díj a szülőket hozza nehéz helyzetbe. Sokan nem tudnak havi több ezer forintot kiadni erre a célra. Inkább keresnek valakit, aki vigyáz a gyerekre. Az elmúlt napokban egyre több hirdetést találtam a helyi reklámújságban, ahol gyerekfelvigyázót keresnek. Feltehetőleg ez nem a gazdagabb nyugati kultúrából fakadó bébiszitter-trendnek köszönhető, hisz egy magyar család nem tud kitermelni annyi pénzt, hogy akár havi több tízezezer forintot fizessen a bébicsősznek. Inkább egyfajta menekülési útvonal ez a fizetős bölcsődéktől. Egy unatkozó idős ember, egy zsebpénz-kiegészítésre vágyó diák hamar akad - kevesebbért mint a gondozási díj. És ha így egyre kevesebb szülő adja a gyermekét bölcsődébe, nagy a veszélye az intézmények összevonásának, a leépítéseknek, elbocsátásoknak, bezárásoknak.

Lehet azt mondani, hogy a kedves szülő ne gondolja, minden ingyen van, meg hogy régen így volt, de most más világban élünk. Erre - maradva a gazdasági, társadalmi indokoknál - azt tudom mondani, hogy az országnak érdeke, hogy ha egy felnőtt dolgozni akar és tud, akkor minden lehetőséget megkapjon ehhez, hiszen ezáltal termel, tehát ő is hozzátesz a gazdaság növekedéséhez, az államháztartás hiányának csökkenéséhez, stb. A gondozási díj ezzel szembemegy. Amit a bölcsire költenek, feltéve, hogy meg tudják fizetni, mástól veszi el a pénzt, tehát nem a fogyasztást növeli.

Pszichológiai szempontból nem értek egyet a bölcsődével. Aki olvasott, tanult fejlődéslélektant, tudja, hogy a bölcsi nem feltétlenül tesz jót a gyereknek. De ha nincs más megoldás, akkor adott körülmények között ez a legjobb lehetőség, szülőnek is, gyereknek is. A bevezetett/bevezetni kívánt díj pont azoknak teszi nehézzé az életét, akiknek nincs más lehetőségük.

Elvileg az állami normatíva fedezi a bölcsődés gyermekek ellátását. Elvileg. Gyakorlatilag nem. Ez is, mint minden más oktatási intézménynél, egyre kevesebb. A gondozási díj bevezetését ezért (is) találták ki. Nagy kérdés, hogy ez az új szabályozás megmarad-e a bölcsődéknél vagy előbb-utóbb érvényes lesz az óvodákra, általános és középiskolákra?

Álságos azt mondani, hogy az önkormányzat döntheti el, mennyit szed be a szülőktől. Amelyik önkormányzat meg van szorulva, az bizony komolyabb összeget el fog kérni, ami a családi kasszában csak a kiadási oldalon jelenik meg, mert bevétel nincs hozzárendelve (pl.: fizetésemelés, szociális támogatás, stb.).

Tartok tőle, hogy negatív eredményei lesznek a bölcsődei gondozási díj bevezetésének. De bízok abban is, hogy lesznek korrekt önkormányzatok, akik a lehető legkevesebbet kérik el a szülőktől, és lesznek olyan szülőpótló fiatalok és idősek, akikre rá lehet bízni a "jövő reménységét" néhány órára, míg anya és apa hazaér a munkából.